Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)
TANULMÁNYOK - Soós Imre: A hódolt szolgabíró és hódolt esküdt Heves megyében a XVII században. • 5
magyar államnak fegyveres erejétől remélte várva várt megszabadítását a török iga alól. Ez az állami és vármegyei végrehajtó hatalom esetleg duplán is behajtotta tőle az adóhátralékot, meg a törvénykezési bírságot, de ugyanakkor a királyi végvárak környékén, a törökkel vívott csatákban gyakorta vérzett is. Oltalomszerepe azonban régen megszűnt. Valamikor, például Kun László, vagy Zsigmond király idejében a jobbágynép — földesura várában —oltalmat találhatott a szomszédos oligarcha fegyveres rablásai elől. Most azonban a földesúr önmaga számára is másutt keres oltalmat, hódoltsági birtokán várai már nincsenek, a rablók és törökök váratlan támadásaitól még a magyar végváraik segítségével sem tudja többé megoltalmazni népét, mely most már önmaga kényszerül megszervezni 8 maga oltalmát a parasztvármegyében. A török megszállás utolsó éveiben bekövetkezett olyan időszak, amikor a szegény népnek a fegyveres felszabadításba vetett reménye is meginogni látszott, amikor megtagadta a magyar földesurai részére járó adók fizetését és az engedelmességet törvénylátó urai iránt. 1682-ben Fülek lerombolása után néhány pillanatra úgy tűnt, hogy a nemesi vármegye ismét szétesett, ereje semmivé lett, a német zsoldos pedig kegyetlenebb, mint a kurucokkal szövetkezett török. A csalódás és reménytelenség e gyötrelmes napjaiban „a tekintetes megye nagy kárával tapasztalja, hogy a szegény adózó nép Fülek lerombolása után reményét és oltalmát — spem et refugium — most már a törökbe helyezve, az alispánnak és szolgabíráknak parancsait és idézéseit semmibe veszi, nem akar az idézésre megjelenni, az adókat és taksákat nem akarja fizetni s a megyei tiszteket nem hajlandó magistrátusáuí elismerni. Hogy ezt a bajt gyökerében kiírthassuk s hogy az adózó népet törvényes joghatóságuk elismerésére visszavezessük és kényszerítsük, elrendeljük, hogy a tiszteket semmibe vevő makacs ellenállókat katonai végrehajtás útján elő kell állítani s akik Mátra erdején innen laknak és hasonló makacsságban tapasztáltatnak, 12 Ft-ra bírság oltassanak, a Mátrán túl lakók pedig 24 Ft-ra. Az így behajtott bírságot a nyaraló katonák részére kell kifizetni és ezenfelül, hátralékos adójukat és taksájukat kétszeresen kell tőlük behajtani." 0 ' 1 Mindez 1682/83-ban már nem tartós állapotot, hanem csak futólagos pillanatképet vetít a szemlélő elé a török hódoltság utolsó éveiből. Négy év múlva a kettős megye egész területén felszabadult a török megszállás alól. A hevesi nép múltbeli életéről ezután új évszázadok új 'küzdelmeit jegyezhette fel a történelem. Soós Imre JEGYZETEK 1. 1550 körül Heves megye rendjei az egri. a Zemplén megyeiek a zempléni memeaveházán üléseznek. 2. Zemplén megyei Levéltár, Közesv. jkv. 1560: 136, 149, 157: 1561: 216; 1572: 313. 3. HML Közgy. ir. 1653: 1; 1673: I. 4. Szifmay. 398. — Zemplén megyei Levéltár Közgy. jkv. 1569: 165; 1568: 65,88; 1574:78, 636. — Ugyanott Criminalia, 123. sz. — Kolosvári Óvári, I. 5. 5. Borovszky, I. 173. 6. Szirmay, 226. 7. Ember, 520—540. 8. Borovszky, I. 179. 9. HML Közgy. ir. 1753: 38.
