Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Soós Imre: A hódolt szolgabíró és hódolt esküdt Heves megyében a XVII században. • 5

A „törvényes dolgokon" az igazság kiszolgálását, a bírósági eljárás különböző cselekményeit értették. Miként az első fejezetben láttuk, a XVI század végéig megtörtént és 1613-ig le is zárult a megyei bírósági szervezet és hatáskör differenciálódásának folyamata. Ennek folytán: 1. a szolgabírói ítélőszéken a szolgabíró esküdttársával ítél a jobbágy visszakövetelés eseteiben, továbbá 20 Ft-on aluli adósságperekben. Fellebbezési fóruma a megyei törvényszék; 2. az alispáni ítélőszéken az alispán az illetékes szolgabíróval és esküdtjeivel ítél a hatalmaskodási perekben. Fellebbezési fórum a megyei törvényszék. 3/a. a megyei polgári törvényszék első fokon az alispán elnöklete alatt, a négy szolgabíró és esküdtek közreműködésével ítél mindazon perekben, melyek nem tartoznak sem a szolgabíró, sem az alispán hatáskörébe, ítéleteit az alispán hajtja végre. Főleg 20 Ft-on felüli adósságperek, birtokperek, osztályos, zálogos stb. perek tartoztak ide; 3/b. a megyei polgári törvényszék másodfokon ítél a szolgabírótól és alispántól fellebbezett perekben. Ilyenkor az elnöklő alispán és elsőfokon eljáró szolgabíró csak referálhat, de nem szavazhat. Innét fellebbezni lehet az ország főbíráihoz. 3/c. a megyei büntető törvényszék első fokon megítéli a közbüntetteseket. A vád képviselője korábban az alispán mint magistratus, a XVII. század közepétől pedig ügyvédje, a tiszti ügyész. Itt fellebbezés nincs. Háborús törvényszünet idején az alispán ítéli el a gonosztevőket. A hódoltság területén a vérhatalammal felruházott uradalmak működtetésére nincs lehetőség, közbűntettes jobbágyaikat rendszerint a megyei büntető törvényszék ítéli el. Több esetben előfordul, hogy a megyei törvényszék a tisztjei által felvett tanúvallomásokat törvénynapot kérve átteszi a pallosjogú úriszékhez, ha ez a Felvidékre áttelepített uradalmi központban, vagy a füleki megyeszékhelyen mégis össze tud ülni. A bírósági szervezet és hatáskör fenti sommázatából az derül ki, hogy a nemesi vármegye bíróságai főleg büntető ügyekkel, meg saját hódoltságbeli birtokjogaikkai foglalkoztak, régiesen „örökségek" dolgaival bajlódtak, pereskedtek. A Heves megyei szolgabírák ítélőszéke előtt folyt perekből alig maradtak fenn írott források, annál több írásos dokumentum világítja meg az alispáni ítélőszéken megítélt hatalmaskodási perek, meg a megyei törvényszéki perek egyes fázisait. Ezek illusztrálják a szolgabíró és esküdt hódoltságbeli végrehajtó tevékenységét, a „törvényes dolgokban" való eljárását is. Az alispán a hatalmaskodási pert csak abban az esetben ítéli meg a helyszínen, ha ez a hely biztonságos, ha nincs kitéve „a török dühének, zsarnokságának". Az alispáni ítélőszék tehát mindig a füleki megyeszékhelyen ül össze. Ellenben az eljárási szabályok szerint a per előkészítésének és befejezésének cselekményeit a szolgabíróra, mint bírótársára és esküdtjére bízza. Ebbeli commissiójának előírásos szövege a következő: „Heves és Külső Szolnok uniált vármegyék szolgabírái! Kegyelmetek közül edgyik, eskütt urammal, mennyen ell.. . (X. Y.) uram instantiájára citálni, certificálni, admoneálni, prohibeálni, inhibeálni, protestálni, liquidum debitumot exigálni, authentice et modo collaterali bizonyságokat szedni, oculata revisiót kivenni, törvént kérni, hallgatni, venni és valami25