Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

KÖNYVISMERTETÉSEK - Bakos József—Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei I—II. Eger • 1973. (Ism.: Kovács Béla) • 107

megszorítással, hogy az átkutatott forrásokban volt kevés a lokalizálásra felhasz­nálható adat. Eger városának levéltári anyaga ugyanis igen jó rendezett, mutató­zott. Az adóösszeírások, házfelvallási jegyzőkönyvek, a peres iratok szinte min­den esetben lehetővé teszik a pontos lokalizálást, de természetesen csak alapos kutatómunka után. A pontos topográfia nagyban növelte volna a munka értékét, bár a névanyag regisztrálása is feltétlenül hasznos. Végeredményben 355 belterü­leti és 564 külterületi név lokalizálása történt meg. 5. A földrajzi nevek között több esetben építmények is szerepelnek. Ez a gyakorlat helyes, mert ezek a nevek földrajzilag pontosan meghatározható konk­rét helyeket jelölnek (Pl. Nagytemplom, Mecset, Ciffra malom). Nehezen érthe­tő hogy miért nem kerültek be ilyen nevek, mint pl. Líceum, Ciszterek, Fedett. Ötös, Szuperett, melyek ma is élő, a helymeghatározásban döntő szerepet válla­ló nevek. 6. Több esetben nem következetes a kül- és belterület szétválasztása. Elő­fordul, hogy ugyanazon név a külterület és a belterület neved között is szerepel (pl. Hóhérpart, Tetemvár, Tulipánkert), máskor a belterületi nevek csak a kül­területiek között találhatók (pl. Akaszófa, Ciffra malom laposa. Hideg tó, Ki­rályszék.) III. Az általános megjegyzések után részletesebben tárgyalom azokat a ki­rívóbb példákat, amelyek pontatlanságon, vagy tárgyi tévedéseken alapulnak, és félrevezetik a kötetet használókat. (Megjegyzem, hogy az általános észrevéte­leim II. 1. pontjában elmondottak miatt nem vállalkozhattam a szerzők álal kö­zölt minden adat utólagos ellenőrzésére. Részletes észrevételeim tehát csak az általam ismert, vagy csak a kevesebb utánanézést igénylő adatokra vonatkoz­nak.) 1. Az I. kötetről észrevételeimet már megtettem a MNy. LXIX. évfolyamá­ban. Ott elsősorban a középkori történeti névanyag hibáit tárgyaltam, és 61 pontban mondtam el megjegyzéseimet. Ennek lényege az, hogy szerzők félreért­ve Iványi Bélának egy korábbi tanulmányát (MNy. XXV— XVI.) az egri kápta­lan falvaiban előforduló földrajzi neveket egri nevekként közölték. így kerültek be Borsod, Szabolcs és Heves megyei községek földrajzi nevei az egriek közé. Több esetben pontatlanul jegyezték ki a nyomtatásban is megjelent forrást, né­hol a latin szöveget kiszakítva környezetéből helytelen következtetésekre jutot­tak. Végeredményben a szerzők által közölt 85 középkori név közül 19 név nem egri vagy felnémeti, 20 esetben pontatlan vot a nevek kronológiája, mert ko­rábbi előfordulásuk is ismeretes, mint a szerzők által közölt, 23 esetben olyan oklevélre hivatkoztak (és erre is pontatlanul!) amelyben az általuk közölt név nem tálálható. Így a középkori névanyagból csak 23 eset volt a pontos; az ösz­szes középkori névanyag 27 százaléka. Ilyen mértékű pontatlanság a tudomá­nyosság igényével készült munkáknál megengedhetetlen. (Vö.: MNy. LXIX. 246—252.) 2. A II. kötet névanyagát átvizsgálva elsősorban a helytelen topográfiai kí­sérleteket tárgyalom. (Tekintettel arra, hogy a kötet ábécé sorrendjében halad, csak a földrajzi nevet közlöm, de a kötet lapszámozását nem.) A Magyar piac utcát a Bajcsy-Zsilinszky utcával azonosítják, holott a mai Kossuth Lajos utca neve volt korábban a Hatvan, illetve Magyar piac utca. (A Bajcsy-Zsilinszky utcánál viszont csal?: azt írják, hogy ez a Piac utca volt.) A helyes topográfia: Magyar piac utca = Kossuth Lajos utca, Bajcsy-Zsilinszky utca = Piac utca. A Generális laktanya, Tábornok laktanya, Tábornok tér helymeghatározá­soknál figyelembe veszik, hogy „itt állott az a ház, amely a generális kvártély­háza volt", „a mai Vásárcsarnok közelében állott." Éz így is van, de a Vásárcsar­nok név nem szerepel a nevek között, a Generális ház pedig ma is jó állapotban áll; ez a mai Szakmunkásképző Intézet. A Kis köz utca meghatározásnál a Gyöngy utcára utalnak, amely a Koháry utcát a Szederkényi Nándor utcával köti össze. : ,Ezt a környéken Kis köz-nek is nevezték" írják. A 97. lapon közölt térképvázlat szerint viszont a Kis köz az „Unicornis fundussa" mellett halad; ez a telek pedig a mai Kossuth Lajos utca .28. számú házé. Az utca tehát a mai Buttler ház (ez nem szerepel a nevek kö­zött, bár még ma is sokan hívják így!) melletti park helyén vezetett. A térkép­vázlaton jelzett Nagy ucza-t a szerzők nem azonosítják az Álmagyar utcával, holott ez a vázlat alapján egyértelmű. A Kis köz lokalizálását annál is könnyeb­ben megtehették volna, mert a Kis utcánál közlik az erre vonatkozó adatot: 108

Next

/
Oldalképek
Tartalom