Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Az MDP harca az egyházi iskolák államosításáért Heves megyében. • 87

Az államosítás időszakában a megyében működő pártok közül az !

MDP megyei titkára 1948 június végi jelentése szerint harcolni kellett az Demokratikus Nép Párt (Brankovics-párt) tagjaival is. A küzdelem menetére vonatkozó konkrét adatokat azonban nem sikerült találni.

97 Az ország dolgozó népének, a szülőknek, a pedagógusoknak, a diákok javarészének akarata 1948. június 16-án törvénnyé lett. Ezen a napon fogadta el a magyar országgyűlés a reakciót elsöprő többségiben az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot. Megszületett a XXXIII. sz. törvénycikk, amely az 1. § 1. bekezdésében rögzíti a történelmi jellegű tényt: „A jelen törvény hatályba lépésekor fennálló nem állami iskolák és a velük összefüggő tanuló otthonok, továbbá kisdedóvodák fenntartását — kizárólag egyházi célokat szolgáló tanintézetek (hittudományi főiskolák, diakónus és diakonissza képző stb.) kivételével — az állam veszi át".

98 Megyénkben 203 iskolát (187 római katolikust, 8 reformátust és 8 magániskolát) érintett az államosításról szóló törvény. Ezenkívül államosítottak négy felekezeti internátust.

99 Az államosítási törvény gondoskodott a felekezeti nevelők átvételéről, figyelembe véve beosztásukat, szolgálati idejüket, fizetési fokozatukat egyaránt. Az iskolák államosítását a tömegek, a felekezeti tanítók, a szülők, a lakosság széles rétegei Heves megyében is, az ország más területeihez "hasonlóan nagy örömmel fogadták. Az iskolai oktatás és nevelés jövőbeni alakulása szempontjából külö. nősen jelentős volt a megye nevelőinek egyetértése és öröme. A pedagógus szakszervezet megyei titkára az államosítási harcot értékelő jelentésében a következőket írta az MDP Heves megyei bizottságának: „Megyénk területén az államosítás pedagógusaink körében általánosságban igen nagy örömet és valóban félszabadulást jelentett. Még azokra a kartársakra is, akik politikai rövidlátásból vagy a papság nyomása alatt a döntő pillanatban pozitíven nem is csatlakoztak hozzánk, ma már a legnagyobb munkakedvvel fogtak hozzá iskolájuk rendbehozatalához. Jelenthetem, hogy Heves megyében nincs már pedagógus, aki vissza kívánná a felekezeti iskolarendszert" .

m Hasonló tartalmú a megyei tanfelügyelő jelentése is. Ö ezeket vetette papírra: „Heves vármegye pedagógusai örömmel fogadták az iskolák államosítását, annál inkább, mert a volt felekezeti iskolák élére ugyanazon pedagógusok kerültek mint igazgatók, akik eddig jogkör nélkül intézték az iskola ügyeit, az iskolaszéki elnök-plébános helyett".

m Az államosítási törvény érvénybelépése után megkezdődött a felekezeti iskolák átvétele. A megyei tanfelügyelő már június 18-án átvette a rmegye államosított iskoláit és kinevezte az igazgatókat. Június 21-én pedig az összes megyei nevelő megkapta az állami státuszba való átvételről szóló okmányt.

102 Az államosítási harc megyei tapasztalatait az MDP megyei politikai titkára az 1948. július 17-i pártválasztmányi ülésen értékelte. Beszámolójában ezeket mondta: „. .. döntő jelentőségű volt pártunk részéről az iskolák államosítása. Ez volt az első egységpróbánk, amely kipróbálta pártunkat, hogy milyen ereje van Magyarországon. Itt is fényesen kiálltuk a próbát, egy-két harctól eltekintve. Június 15-én a rádió a reggeli hírekben megemlékezett Heves megyéről, az iskolák államosítása érdekében kifejtett jó munkájáért. Ez nem véletlen, hogy itt nálunk jól ment a munka az iskolák államosítása érdekében, mert tanfelügyelőnk, ki pártunk tagja, m