Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)
TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Az MDP harca az egyházi iskolák államosításáért Heves megyében. • 87
tanfelügyelő és Sályi János a pedagógus szakszervezet megyei titkára. A bizottság feladatait Súlyán György a következőképpen körvonalazta: a legfontosabb feladat a szervezés és a propaganda irányítása. Az előadók részére beszédvázlatot kell kidolgozni. A megyei pártvezetés állásfoglalása után össze kell hívni a járási és városi pártbizottságok választott tagjait. Az értekezleteken egy-egy megyei bizottsági tag legyen az előadó. Ezt követően a tömegszervezetek vezetőivel, titkáraival és a pártok vezetőivel kell megbeszélést tartani. Ezeken a megbeszéléseken is. megyei bizottsági tag legyen az előadó. Az értekezletek résztvevőit mindig konkrét feladatokkal kell megbízni. Az államosítási harc irányítására szervezett megyei bizottságnak május 22-re kellett kidolgoznia a szervezés és propaganda részletes tervét. 25 Az MDP megyei titkárságán május 22-én összehívott értekezleten Súlyán György az államosítási küzdelem irányításával megbízott személyek előtt összefoglalta a harc taktikai elveit. Itt is hangsúlyozta az egységes fellépés fontosságát. 20 Május utolsó hetében a megyei államosítási bizottság programja alapján értekezleteket hívtak össze a járási és a városi pártbizottságok, ahol megbeszélték a harc helyi teendőit. Például Gyöngyösön május 25én volt a gyöngyösi pártszervezet és a gyöngyösi járási párttitkárság közös ülése. 27 A pétervásári járásban pedig május 27-én beszélték meg a járási pártvezetés tagjai és a meghívottak az államosítás végrehajtását. 28 A járási és városi értekezletek előadói általában a megyei államosítási bizottság által kiküldött területfelelősök voltak. Az előadók szóltak a felső pártvezetés által megfogalmazott, s a megyei pártvezetés által is elfogadott államosítási alapelvekről. Az előadásokat vita követte, s ezután került sor a járási és városi államosítási programok összeállítására. Ezekben rögzítették az államosítási harc menetét. A programok tartalmazták a harc során összehívandó értekezletek és gyűlések időrendjét és a felelősök nevét. A járási és városi értekezletek után a pártalapszervezetekben is mindenütt napirendre került az államosítás kérdése. Az alapszervezetek taggyűléseket és vezetőségi üléseket hívtak össze. Minden alapszervezet elkészítette a maga államosítási programját. Például Tarnaőrsön május 30-án rendkívüli pártvezetőségi ülésen beszélték meg az államosítás ügyét, 21 ' Tenken június 1-én hívták össze a taggyűlést. 30 A párt megyei, járási és városi vezető szervei, az alapszervezeti vezetőségek arra törekedtek, hogy minden politikai, társadalmi és egyéb szervet, testületet és személyeket megmozgassanak. Mozgósították a demokratikus pártokat (Kisgazda Párt, Nemzeti Paraszt Párt), a népi szerveket (nemzeti bizottságok. FÉKOSZ, UFOSZ), a közigazgatási szerveket (törvényhatósági bizottság, városi és falusi képviselő testületek), a szakszervezetek, a tantestületeket, a szülőket, a diákokat, gyárak és üzemek dolgozóit, közéleti személyiségeket, sőt a néppel együttérző egyes papokat is. A párt az államosítási harc során a megyében sem engedett teret az adminisztratív nyomásnak. Alapelve a tömegek felvilágosítása és meggyőzése volt. A párt módszereit, a felvilágosító munka követelményei határozták meg. A legszélesebb körben alkalmazott módszerek a következők voltak: egyéni agitáció, kísgyűlések, népgyűlések szervezése, aláírásgyűj tés, saj tópropaganda. 92
