Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)
TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Az MDP harca az egyházi iskolák államosításáért Heves megyében. • 87
Az egyházi iskolák államosításának kérdése a felszabadulás után már az államosítási törvény meghozatala előtt felvetődött. Különböző országos fórumokon, de helyileg is követelték azt. A Magyar Pedagógusok Szakszervezete II. Országos Küldöttgyűlésén 1947. december 21-én a küldöttek hosszantartó tapssal tüntettek az iskolák államosítása mellett. 19 Az MKP Köznevelési Bizottságának 1948 februári ülésén az általános iskolák fejlődésének soronlevő feladatai között felmerült, hogy az újjáépített felekezeti iskolák, s a működő töredék népiskolák egyesítését, államosítás útján lenne legcélszerűbb megoldani. 20 A Köznevelési Bizottság április 27-i ülésén pedig határozatot hozott az államosítási törvényjavaslat előkészítésére. 21 Heves megyében főleg a gyöngyösi és a pétervásári járásban voltak jelentős államosítási törekvések, főleg az egyházi iskolák tanítói körében. Például március—április hónapban Recsk és Nádújfalu egyházi iskoláinak szakszervezeti csoportjai már az államosítás utáni teendőkről tanácskoztak. 22 A Magyar Dolgozók Pártja 1948 május közepén közzétett programnyilatkozatában szólt az iskolák államosításának végrehajtásáról is. Ebben a párt követeli: „a tanügyi igazgatás egységesítését és korszerű reformját, az egyházi iskolák államosítását, az egyház hitoktatási jogának és a papnevelő iskolák egyházi jellegének csorbítása nélkül". 73 Az egyházi iskolák államosítása általában a burzsoá átalakulás feladata. Nálunk az egyházi iskolák államosításával egy régen aktuális polgári demokratikus követelményt kellett megvalósítani. Mivel megvalósítása nálunk a proletárdiktatúrára hárult, és a szocialista forradalom feladatainak megoldásával együtt került napirendre, magán viselte annak bélyegét. Maga is a szocialista forradalom célkitűzéseit szolgálta. Hozzájárult a kulturális forradalom meggyorsításához. Az egyházi iskolák államosításának kérdését nem lehet a korabeli politikai helyzettől függetlenül vizsgálni. Az adott helyzetben a kérdés megoldása fontos politikai lépés volt az ellenség, pontosabban az egyházi reakció visszaszorításában, és így a proletárdiktatúra megszilárdításában. A párt annak idején az iskolák államosításának lebonyolításánál a kérdés politikai jelentőségéből indult ki. Ezt tartotta szem előtt a tömegek e feladatra történő megnyerésénél. Az államosítás megvalósításakor el akarta kerülni a „kultúrharcot". Ennek megfelelően tekintettel a tömegek egy részének vallásosságára a világnézeti ellentétek felszítását kerülte. Ezt szem előtt tartva érintetlenül hagyta a hitoktatás addig kialakult rendszerét. A párt így meg tudta nyerni és össze tudta fogni a még az egyházak befolyása alatt élő tömegeket is. A párt ügyelt arra, hogy a vallásos hívők érzékenységét ne sértse. Az egyházi reakció harcot akart szítani a kérdés kerül. ,,Kultúrharcot" akart, amely során a „hit védelme" ürügyén a reakciós elemekkel egy csoportba akarta tömöríteni a dolgozó hívőket, az egyszerű emberek tömegeit. 24 Az MDP programnyilatkozata megjelenése után országszerte hatalmas tömegmozgalom bontakozott ki az iskolák államosításáért. E tömegmozgalmat a párt központi szervei, helyi szervei és szervezetei irányították és fogták össze. A programnyilatkozat megjelenésének napjaiban május 19-én a párt központ értekezletre hívta össze a megyei pártbizottságok politikai titkárait, ahol tájékoztatták őket az egyházi iskolák álla— 90
