Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Az MDP harca az egyházi iskolák államosításáért Heves megyében. • 87

ellenforradalmi politikáját aktívan támogatták, a fasiszta szervezetekben vezető szerepet játszottak és népellenes tevékenységet fejtettek ki, állásukból elmozdították, áthelyezték vagy feddésben részesítették. A megyében a nevelők igazolása 1945 áprilisában indult meg. A nemzeti bizottságok kommunista tagjai az igazoló eljárások során arra törekedtek, hogy az igazolást következetesen és részrehajlás nélkül valósítsák meg. A megyei nemzeti bizottság 1945 március végi ülésén foglalt állast a nevelők igazolása azonnali megkezdése mellett. Az ülésen a leghatározottabban ezt a MKP megyei titkára indokolta meg. Felszólalásában kifejtette, hogy a tanítók és tanárok egy része ellen múltbeli viselkedésük miatt megyénkben is komoly kifogások merültek fel. A demokratikus Magyarország nem tűrheti, hogy azok a nevelők, akik éveken át mételyezték az ifjúságot, ma is a demokrácia ellen izgassanak.

2 1945 márciusában megjelent a Vallás- és Közoktatási Minisztérium 5600021/1945 sz. rendelete, amely kötelezővé tette a tanítók és tanárok demokratikus szellemű átképzését. Ennek érdekében a tanítók és tanárok részére minden megyében négy—hat napos átképző 'tanfolyamokat kellett szervezni. Az 1945 áprilisában megyeszerte elkezdődő átképző tanfolyamokat a kommunista párt szervezetei előadók biztosításával támogatták. Például az egri nevelők 1945 május elején tartott átképző tanfolyama előadói között volt Csirmaz Dezső, az MKP megyei titkára, s Eördögh Ernő kommunista tanító.

3 A nevelők átképzésével párhuzamosan folyt a harc az akkor használatban lévő tankönyvek felülvizsgálásáért. A Vallás- és Közoktatási Minisztérium 1945 áprilisában kiadott 1883/1945 sz. rendeletében kötelezővé tette az iskolai tankönyvek felülvizsgálását. Ennek „elsősorban a történeti, az irodalmi, a földrajzi, a gazdaságtani és társadalom ismereti, valamint a közgazdaságtani tankönyvekre kell kiterjedni" — olvashatjuk a rendeletben. A történelmi könyvekből el kellett távolítani az 1918/19-es magyarországi forradalmak gyalázásával foglalkozó részeket. Más tankönyvekben felül kellett vizsgálni a Szovjetunióra és a marxizmusra vonatkozó ellenforradalmi szemléletű megállapításokat. A tankönyvekkel ellentétben a fasizmus keletkezésének, lényegének helyes magyarázatát kellett adni.'

1 A tankönyvek ellenőrzésére Heves megyében külön bizottságot hoztak létre:' A pedagógus szakszervezet megyei titkára az MKP 1945. július 11-i megyei vezetőségi ülésén javasolta a tankönyvek fokozottabb ellenőrzését.

6 A megyei nemzeti bizottság kommunista elnöke a bizottság 1946. június 27-i ülésén élesen kikelt a régi, irredenta szellemű tankönyvek használata ellen: „Nem tűrhető az — mondotta —, hogy még ma is, igaz, hogy új tankönyvek nincsenek, fasiszta szellemben tanítsanak' Az 1945 augusztusában megjelent kormányrendelet hatására Heves megyében is megindult az általános iskolák szervezése. A megyei pártszervek és szervezetek ezt a harcot elsősorban a pedagógus szakszervezet megyei vezetésére, és helyi csoportjaira támaszkodva segítették. A megyei pártvezetés az általános iskolák megteremtéséért vívott küzdelemben bizton támaszkodhatott a pedagógus szakszervezet akkori megyei titkárára. A szakszervezet első megyei titkára Eördögh Ernő tanító volt. őt 1945-ben nevezték ki az MKP megyei bizottsága javaslatára. Majd amikor őt áthelyezték Budapestre, Tanner József egerszalóki tanítót bízták meg a megyei titkári teendők ellátásával.

8 Tanner lelkes híve volt az általános ?,?.