Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Az MDP harca az egyházi iskolák államosításáért Heves megyében. • 87

Az MDP harca az iskolák államosításáért Heves megyében A felszabadulást követő politikai és kulturális fejlődésünknek egyik jelentős állomása volt az egyházi iskolák államosítása, s ennek révén az egységes állami iskolai rendszer megteremtése. Hazánkban a felszabadulásig még élt a feudális rendszer több intézménye. Ezek felszámolása a népi demokráciára, elsősorban a munkásosztályra és annak pártjára hárult. Népi demokráciánk legelső célkitűzései között a polgári demokratikus forradalom követelményeinek kivívása állott. Ennek jegyében zajlott le mindenekelőtt a földreform is, 1945 tavaszán. Feltehető a kérdés, hogy az egyházi iskolák államosítása vajon miért nem valósult meg már a demokratikus átalakulás első szakaszában, s miért csak 1948. közepén, a proletárdiktatúra létrejötte után következett be? Ennek oka az, hogy közvetlenül a felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt fő feladata a hatalom megszerzése érdekében a dolgozó tömegek döntő többségének megnyerése volt. Ezt pedig csak úgy tudta biztosítani,, ha állandó harcot folytat elemi anyagi és politikai követeléseik teljesítéséért. Hazánk akkori helyzetében a legfontosabb követelések a következők voltak: a fasiszta maradványok felszámolása, a földreform megvalósítása, az újjáépítés, a demokratizálás. A párt ezeket a feladatokat a nemzet haladó erőivel való legszélesebb összefogás alapján hajtotta végre. Ezeknek a demokratikus, de különböző világnézetű erőknek az akcióegységét az egyházi iskolák államosításának felvetése, valamint egy kifejezetten marxista—leninista világnézeti elkötelezettség megvalósítása a köznevelésben nem erősítette, hanem gyengítette volna. A párt ezt felismerte, s a kérdés megoldását későbbi időkre hagyta. 1948 elejéig az iskolai élet demokratizálását tartotta legfontosabb feladatnak.

1 A párt iskolapolitikai irányelveiből adódóan 1948 elejéig Heves megyében is a legfontosabb iskolapolitikai célkitűzés az iskolák demokratizálásáért vívott harc volt. E sokrétű célkitűzés fontosabb részterületei a következők voltak: az iskolai oktatást és nevelést megtisztítani a fasiszta maradványoktól, a nevelők átképzésének megindítása, a régi tankönyvek felülvizsgálása, az általános iskolák létrehozása, a népi kollégiumi rendszer megteremtése. Az iskolai oktatásban és nevelésben fellelhető ellenforradalmi, fasiszta maradványok kiküszöbölésének fontos eszköze volt a tanárok és tanítók igazolása. Ezt a nemzeti bizottságok által kiküldött igazoló bizottságok végezték el. A bizottságok azokat a tanerőket, akik az elmúlt rendszer 87