Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 1. (Eger, 1973)

Sugár István: Az elemi iskolai népoktatás Heves megyében 1770—1775 között • 49

ra oszlott ekkor Heves megye) szolgabír áj a végezte el, a kiadott szempontok figyelembevételével a falvak elemi népiskoláira vonatkozó különböző adatok összeírását. Hogy mely évekből s mely járások helységeiről maradtak fenn az összeírások, az alábbi táblázat tájékoztat: 1770—71.

8 1772—73.

9 1774. 1775.

10 Gyöngyösi járás i + + • + + Mátrai járás +. + + — Tarnai járás + + + i Tiszai járás + + — — A teljesség kedvéért meg kell említenem, hogy az 1774. évi összeírások kijegyzett adatait még 1940-ben Pázmány Lajostól, a vármegye akkori főlevéltárosától kaptam meg, — de a vonatkozó iratok eredeti példányaira a kutatás során nem sikerült rátalálnom. Feltehetően, valamely más tárgyú iratkötegben rejtőznek, s ez a magyarázata annak, hogy nem szerepelnek önálló tételként a vármegyei közigazgatási iratok terjedelmes sorozatának mutatókőnyveiben. Ezt a jogos feltevést látszik igazolni az a körülmény is, hogy maga Pázmány sem ismerte a többi három esztendőbeli összeírásokat, amint az fennmaradt kézirattöredékéből is kiderül. Tekintve azonban, hogy a Pázmány-féle regeszta hozzáértő szakember, történész, illetve levéltáros munkája, teljes hitélű forrásnak kell tekintenünk, mely értékesen egészíti ki a többi esztendők eredeti összeírásának gazdag adatsorát. Kötelességemnek érzem utalni arra, hogy ezen összeírásoknak (Külső) Szolnok megye helységeire vonatkozó anyagát egy rövid, áttekintő tanulmányban már feldolgoztam és publikáltam.

11 Az összeírások anyagát a történeti Heves vármegye valamennyi helységére közöljük jelen tanulmányunkban, — tehát arra a néhány falura is, melyeket az előző emberöltő során, vagy éppen a felszabadulás után elcsatoltak Heves megyétől részben Borsod-, Szolnok- és Nógrád megyék területéhez. Nem szerepelhetnek viszont az összeállításunkban a felszabadulás után Borsod megyétől Heveshez csatolt néhány helység iskolai adatai. Az összeírások érdekességét és változatosságát két körülmény is fokozza. Bár elsöprő többségében az egri püspöki és káptalani főhatóság alatt működő iskolákról van szó, de fény derül ebben a katolikus környezetben működő tiszanánai és poroszlói kálvinista elemi iskolák állapotaira és működésére is. 51