Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 1. (Eger, 1973)
Bitskey István: Barkóczy Ferenc püspököt köszöntő vers 1761-ből • 43
Feltehető, hogy a gvárdián Barkóczy biztatására kezdte fordítani Szalézi Szent Ferenc Philotea-ját, s az egri püspök környezetében kialakult irodalmi körbe ő is beletartozott. 10 Nem meglepő tehát, hogy az irodalmi ambíciókkal is rendelkező Jakabfa^vy 1761 nyarának végén, Barkóczy esztergomi érseki kinevezésekor magasztaló-búcsúztató verset ír az Egerből távozó főpap tiszteletére. A gvárdián később is írt alkalmi verseket, hisz a História Domusban 1762 augusztusi dátummal egy újabb, terjedelmesebb költeményét találjuk meg, melyben az Egerbe érkező új püspököt, Eszterházy Károlyt üdvözli. Barkóczy érseki kinevezését országszerte számos üdvözlő vers énekelte meg. A versírók közt találjuk Fába Simon (1731—1801) esztergomi prépostkanonokot, a nagyszombati egyetem tanárát, Kereskényi Ádám, (1713—1777) esztergomi jezsuitát, Pintér József jezsuita tanárt, Markhót Ferenc egri orvost; 11 magyarul azonban csak az egri gvardián-költő köszöntötte püspökét. Nem tarthatjuk véletlennek, hogy a magyar nyelv fejlesztéséért egri nyomdájával oly sokat áldozó Barkóczyt épp egri ,,hive" üdvözli nemzeti nyelvű költeménnyel, 12 s épp az a Jakabfalvy, aki a magyar nyelv jelentőségét a „nemzetéhez viseltetett szeretetéből Magyarul világosságra bocsátott" Philotea-fordítás előtt is hangoztatja. 13 A vers előtti és utáni bejegyzések annak elterjedésére vonatkozóan is informálnak: a búcsúzó főpapnak az egri egyházmegye területén minden bizonnyal sok helyen énekelték azt „A szerencse tündér kerekén ..." c. ének dallamára, mely a XVIII. században nagy közkedveltségnek örvendett. 14 így széles körben elterjedt, s a később összeállított énekeskönyvekbe is bekerült. A vers strófái két 4+4+1 és két 4+4+4+1 osztású sorból tevődnek össze, ugyanúgy, mint a mintául szolgáló ének strófái. Minden versszakban az első két sornak két, a második két sornak pedig három belső ríme van; ilyen osztású sorok Amadé költészetében is előfordulnak: Én kesergek és epedek mint remeteszív, Jut eszembe tűn szívembe, volt e vajha hív?!" 15 A rímképlet megegyezik (aab, ccb), a strófa egész szerkezetét tekintve azonban csak hasonlókat találunk Faludi és Amadé költészetében. A most közölt szövegben az egyetlen szótagszámhibás sor az első, ahol a miért szóalak helyett (feltehetően a leíró hibájából) mért szerepel. Az első sor vagyon (=van) alakja a későbbi másolók kezén vált vajjonná, a lét ige régies 3. személyű alakja itt véleményünk szerint értelmileg is, filológiailag is indokoltabb. A Fejérváry—Szirmay^féle ének gyűjteményben az utolsó két versszak felcserélődött, s innen így vették át a XIX. századi gyűjtemények. Jelentős szövegmódosítás később sem történt. A Jankovics Miklóstól az OSZK-ba került Nemzeti Dalok Gyűjteménye a kezdősort ismét hibásan, egy fölösleges szótaggal közli (Egri megye vallyon miért nem sírj), ezzel a sort értelmetlenné teszi. 45