Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 1. (Eger, 1973)

Kovács Béla: Középkori vámok és vásáros helyek Heves megyében • 15

hogy az egyes vásárkörzetek sugara 10—15 km kiterjedésű, ha a feltétlenül meglévő helyi piacokat nem is számoljuk ezek közé. Gyakorlatilag egyetlen Heves megyei község sem maradt a középkorban piaclehetőség nélkül. Csak a Mátra ritkábban lakott erdőségében és a tiszamenti mocsaras részeken nem találunk ilyen sugarú körön belül vásáros helyet vagy mezővárost, de ezt a természetföldrajzi tényezők indokolttá is teszik. A viszonylag kevés számú okleveles adat elsősorban csak a vámok és vásárok meglétére utal, de ezek közül csak néhány tartalmaz konkrét adatot a vámszedés gyakorlatára, a vámbevétel mértékére, a vásár megtartásának módjára. Ezekből is kitűnik azonban, hogy Heves megyében a középkori gazdasági élet nem volt olyan fejlett, mint az ország egyéb területein. Ennek oka elsősorban abban kereshető, hogy a megye mezővárosai egy sem állt királyi joghatóság alatt, és emiatt nem léphetett a városiasabb fejlődés útjára. A magánföldesurak birtokában lévő mezővárosokban sem fejlődhetett ki az a polgárság, amelynek szerepe a magyar kereskedelmi életben elvitathatatlan.

104 Az egyházi joghatóság alatt álló Egerben már a XIII. században kialakultak ugyan a fejlődés lehetőségei, hiszen a püspöki udvart kiszolgáló kézművesek, a templom- és várépítkezést végző mesteremberek megtelepülése és ténykedése, az intenzív szőlőművelés mind ebbe az irányba hatottak. A megyében Egerben alakult ki a legerősebb helyi kereskedelem is. A XIV. század negyvenes éveiben az „egri márka" szerepel fizetési eszközként, holott ebben az időben a budai márka már országszerte elterjedt.

100 A XV. században bizonyos városi önkormányzat meglétét is felfedezhetjük,

100 de ezek mind nem voltak elegendők ahhoz, hogy a megye és székhelye el ne maradjon az általános magyar gazdasági fejlődéstől. Kovács Béla JEGYZETEK 1. Elekes—Lederer—Székely, 146—148. 2. SRH I. 116—117. 3. AUO VII. 324. 4. ZSO I. 3973. regesta. — Vö.: AO VI. 195. és 119. sz. oklevél. 5. HML ME 403. sz. 6. Csánki I. 53. 1423: OL Dl 11.415; 11.137—11.139; 1474: OL Dl 17.581. 7. Csánki I. 53. 1482: OL Dl 24.756; 1484: OL Dl 18.945. 8. OL Dl 23.821. 9. Csánki I. 61. 10. Szentpétery II/l. 2123. regesta. Eredeti: HML ME 831. 11. Kovács 1965., 73—93. 12. HML ME 84. 13. AO II. 33. 14. AO V. 308. 15. HML ME 89. 16. Már Bakócz Tamás püspök számadáskönyve is említi 1495-ben a Szent Jakab napi vásárt: BC 420. — Estei Hippolit egri püspök számadáskönyveiben a fenti napoknál sok esetben változatos áruk beszerzésének vétel26