Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 1. (Eger, 1973)

Kovács Béla: Középkori vámok és vásáros helyek Heves megyében • 15

városként említik.

71 A XV—

XVI. században királyi sókamarai hivatal, rév a Tiszán és szárazvám is volt a községben.

72 SÍROK A siroki vám jogáról az első okleveles említést 1389-ből találjuk, amikor Zsigmond király Tari László mesternek adományozta a siroki várat.

73 1426-ban Tari Lőrinc és fia Rupert elzálogosították Szajla és Nagyberek birtokukat „ac tributum in possessione Syrok exigi solitum" Rédei Andrásnak és Rédei Sándornak.

74 1465-ben Tari György Guthi Országh Mihálynak, Kompolti Miklósnak és Vencelnek vetette zálogba egyes birtokait, többek között a siroki várat, Sirok községet, „ac tributum in eadem subtus ipso castro exigi solito".™ Még ugyanebben az évben Pásztói István, László és János kapta meg ezeket a javakat'

6

, de Guthi Országh Mihály a zálogjogon igényt tartott ezekre.

77 1472-ben tényleg ő és Kompolti Miklós kapta meg adományul I. Mátyás királytól,

78 majd javukra a Pásztóiak is lemondtak igényükről 1475-ben.

79 A falut egy pontosabb évszám nélküli XV. századi oklevél mezővárosként említi.

80 SZARVASKŐ Az egri püspökség birtokai közé tartozó faluban 1295-ben a püspöknek már vára állt.

81 Bizonyítottnak vehetjük azt is, hogy latinus telepesek is lakták a községet.

82 Vámjának első említését 1493^ból ismerjük, amikor egy év alatt viszonylag nagy összeget, 250 aranyforintot jövedelmezett.

83 1495-ben a két vámszedő, Laczko és Sebastianus 165 aranyforintot fizettek be a püspöki pénztárba.

84 A vám még 1558-ban is elég jól jövedelmezett. A község lakóinak szolgáltatásai közé tartozott ebben az időben a vámhoz vezető út karbantartása.

85 1577-re a vám jövedelme már annyira lecsökkent, hogy gyakran a heti egy dénárt sem érte el a bevétel.

86 A vám helyét a múlt században még a Vámlókép földrajzi név őrizte.

87 SZIHALOM A valaha Borsod megyéhez tartozó püspöki birtokon már a XV. században vámhely volt.

88 A XVI. században a vám jövedelme (nem ismére^ tes, hogy milyen időtartam alatt) 1 aranyforintot, illetve ennél kevesebbet tett ki. A vámház épületéről is történik említés.

89 1558^ban a sót szállító rakott szekerek után egy kősó, a visszatérő üres kocsik után két dénár volt a vámtarifa.

80 A vám helyét az Eger pataknál lévő Sósrév helynév a mai napig megőrizte. TAR A jelenleg Nógrád megyében lévő község 1950-ig Heves megyéhez tartozott. A Tari család tulajdonában lévő község vámját 1463-ban említi először oklevél, amikor Tari György a falut a vám jogával együtt zálogba vetette feleségénél, Perencsényi Katalinnál,

91 akit a következő évben be 22