Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 1. (Eger, 1973)
Kovács Béla: Középkori vámok és vásáros helyek Heves megyében • 15
tásának módját úgy szabályozták, hogy ezen a napon a misére történő harangozás előtt a piacon sem eladni, sem vásárolni nem volt szabad. 26 GYÖNGYÖSPATA A település a XV. századig az Aba nemzetségből származó csaladok birtokában volt. 27 1460-ban I. Mátyás király a falu mellett lévő favarból kiűzte az itt rövid időre védelmi állást elfoglaló kis huszita csapatot, és az ostrom miatt okozott károkért elengedte a községnek a „lucrum camerae" (kamara haszna) elnevezésű, országosan szedett adót. Ez az oklevél a helységet oppidwm-nak, mezővárosnak nevezi. 28 A hódoltság alatt a falu szultáni kincstári birtok volt; ez kedvezőbb helyzetet teremtett, mint általában más török hűbérbirtokon kialakult. A magyar lakosság zöme a hódoltság alatt megszakítás nélkül élt a faluban, amely mezővárosi jellegét 1871-ig megőrizte. 29 • GYÖNGYÖSTARJÁN A Szécsényiek által birtokolt helységet 1461-ben és 1481-ben I. Mátyás király új adomány címén Guthi Országh Mihálynak és Losonczi Albertnek adta.- Ekkor mezővárosként említették a falut. 30 HATVAN 1395-ben három vásáron történő kikiáltásnál vásáros helyként említik. 31 Mezővárosi rangját Zsigmond király 1406-ban kelt oklevele bizonyítja. 32 1444-ben Naghathwan oppidum névvel szerepel, 33 hasonlóképpen 1484-ben is. 34 Ekkor már országos vásárát a Csallóközből is látogatták a kereskedők és vámjoga is volt. 3a . HEVES Az egykori várispánsági székhely közigazgatási és gazdasági jelentősége Eger városiasabb fejlődése miatt egyre jobban elhalványodott. A XV. században több oklevél mezővárosnak említi; minden bizonnyal vásártartási joggal is rendelkezett. 30 KISTÁLYA (ma Andornaktálya) A középkorban és 1945-ig Borsod vármegyéhez tartozó község az egri püspökség ősi birtokai közé tartozott. Véleményem szerint a községet a középkorban villa Talya Laíina-nak 37 , Latina vüla~nak ? ' 8 nevezték, és az Egri Völgyben megtelepedett latinus népesség faluja volt. 39 1382-ben Kistálya néven említik és Szent Egyed tiszteletére szentelt templomának Pál nevű papját is megnevezik/' 0 (A Szent Egyed tiszteletét jellemzően a latinus telepesek vallási gyakorlatának tartom.) 1430-tól a község birtokosa a mindenkori egri kisprépost volt/' 1 19