Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 1. (Eger, 1973)

Lénárt Andor: Legények harca mestereik ellen a céhben való különválásért 1790-ben • 85

gazdasági és társadalmi fejlődés, változás felhalmozása igényel minőségi változást a kis- vagy nagy-társadalom életében. Ilyen események évei a XVIII. század végén az egri kőműves legények életében a villongások, zenebonák esztendői. A XVIII. században hazánkban is megindult kísérlet a feudális korlátok áttörésére, valamiféle kapitalista átrendeződésre; szükségszerűen igényli a változtatásait a középkori céhes élet rendjén is. Az eredeti tőkefelhalmozás nálunk a gyarmati függés miatt nehezen indul. A nemzeti függetlenség igénye és a kapitalizálódás szükségszerűsége ellentétesen ható tényezők a magyar fejlődésben. Ezért nehéz a középkor kötöttségének formáit felbontani. Ahogyan a mezőgazdaság területén a nemesség ellenállása az újat akaró Mária Terézia vagy II. József reformtörekvéseivel szemben az akadály; ugyanúgy, vagy ugyanakkor az ipar területén a gyarmati függés az. Ha a termelőeszközök állapota, a termelési viszonyok nem is érettek a társadalmi változtatásra, — az igény, a törekvés nálunk is megvan. A magyar történelemben a szabad gondolkodású nemesség és az alulról felemelkedett, vagy felülről lejjebb került értelmiség tesz kísérletet felvilágosult eszméinek megvalósítására a társadalmi életben. A céhes ipar társadalmában annak feltörekvő rétege, a munka terhét viselő, a szaktudást, a haladást szolgáló céhes középtársadalmi réteg, a legénység tesz kísérletet, hogy a feudális rend iparosainak életében, annak társadalmi helyzetében változtatást kíséreljen meg. Erre a kísérletre példa az egri kőművesek mozgalma. További kutatás deríthet majd fényt, hogy milyen tényezők vezettek a céh életében a legények e szokatlan kísérletére, hogy helyzetükön így változtassanak. Jó okunk van feltételezni, hogy a világot járt legények magukkal hozták a szép építés technikai ismeretein túl a nyugati polgárság körében is ismertté vált felvilágosodás eszméit; a tekintélyek trónfosztásának gondolatát. A század nagy építkezései, s különösen Egerben, — megnövelték anyagi érdekük előtérbe kerülése mellett, jelentőségüket. S mivel a legények jelentősége a kevés számú mester mellett a munkában, a termelésben döntővé nőtt, természetes, hogy a társadalmi helyzetükben és jogaikban is változtatást kívánnak, s a változtatásra kísérletet is tesznek. Lénárt Andor Rövidítések Breznay — Breznay Imre: Eger a XVIII. században II. kötet. Eger, 1934. HML — Heves megyei Levéltár. EV — Eger város iratai. EÉGL — Az egri érsekség gazdasági levéltára iratai. Prot. — Eger város magisztrátusának jegyzőkönyve. Priv. — Az egri ács, kőműves, kőfaragó céh privilégium levele. 100