Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 1. (Eger, 1973)

Lénárt Andor: Legények harca mestereik ellen a céhben való különválásért 1790-ben • 85

Tulajdonképen a tanácshoz annak idején a mesterek folyamodtak Kurczendorfer ellen. A dolog végrehajtását azonban nem sürgették („rest­ségek vagy más ki koholt Fortélyok által"). „Mi legények mindazon által Fges Rendelésekhez tartattván magunkat, a Privilégiumunk Articulus­saitul életünk végső Minutájáig recedálni nem fogunk." S azt, hogy az ügyért egyedül Kurczendorfer a felelős, el nem ismerik. „Jobb volna te­hát mestereinknek is ... megváltanák vétkeiket, és minket a világos igaz­ságainkban ne vádolnának,... így lenne az egész villongásnak vége." 3S A mesterek a tanácstól „competens Statisfactiót" kérnek, amiért a vándorolni nem ment legényeket kiűzték a munkából; a kocsmában gyű­lést tartottak; — a céhmester legényeitől a céhláda kulcsát elvették. Ezt a legények nevetségesnek és bosszantónak tartják, mert amikor deklarál­ták szándékukat az Úrnapi gyűlésen, hogy nem fognak együtt dolgozni nem vándorolt legényekkel, „arra Povolni Mester mindenek hallatára azt felelte, mondván: Kentek dolgoznak vélek. Kenteken áll, ezt Tajckman Mester Confirmálta, Melcher Mester pedig azt félelte, hogy miért engedik kentek? — így tehát nem magunk fejétül tselekedtük amit végben vit­tünk". A gyűlést a kocsmában tartották? „Ázzál kintelenítettünk", mert a céhgyűlésben Povoleczky céhmester nem engedte szólni őket. „Kintele­nítettünk, hogy dolgainkot csendességben el intézhessük", a kocsmában különszobát béreltek. A legényektől elvették a láda kulcsát? Az okát ha megmondanák, szegyeinek a mesterek. Ami a meghalt kőfaragó legényt temetését illeti; ezzel is magukat vádolják a mesterek. Amikor ugyanis a kulcsot elvették a legényektől, szigorúan meghagyták nekik, hogy a céh­mesternek mindenben engedelmeskedjenek. Ha a céhmester nekik bár­milyen parancsot adott volna, azok bizonyára végre is hajtották volna. De nem adott, „...nyilván a Czéh Mester azon okbul cselekedte ezt, hogy ezzel is magoknak okot (de nem helyest) szerezhessenek. Nyughatatlanoknak mondják a legényeket, ez ellen nem szólnak. Sőt meg is vallják nyughatatlanságukat, — az igazság keresésében; bár „így nyughatatlankodtak volna Mester Uraink is, amikor Hever Mátyásiul az puttón pénzt felvették, vagy pedig most szemére ne hánynák"? J A mesterek azt feszegetik és azon igyekeznek, hogy azokat, amelyek az új privilégium levélben nekik nem tetszenek, a régi szerint használ­hassák, így a régi szerint, ha valaki nem akart vándorolni, az 12 forint puttonypénzt fizetett, az új mindenkit vándorolni küld. Az új privilégiu­mot a mesterek maguk, a legények nélkül váltották. Tartsák is, a legé­nyek ennek engedelmeskednek/ 10 A 3. cikkely előírja, hogy a privilégium articulusait minden fertály­kor fel kell olvasni a céhgyűlésen. Két esztendeje nem olvasták fel! A legényekkel megtartatták a szabályt, de maguk nem tartották azt soha. Illetlen, hogy a mesterek goromba szavakkal élnek a legényekkel szemben. Ök nem akarnak így szólni a csúfos szavakra, így is mutatni akarják jó szándékukat, alázatosságukat. A pénzről az eddigi beadványokban is sokat beszéltek már. Amit leírtak, azt mind igaznak tartják egy állításukat kivéve. „Jól lehet ugyan, 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom