MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1989. január 10. - 1989. szeptember 5.

56. doboz 1989. 01. 10. – 1989. 09. 05. - 832. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1989. január 10. - Oldalszámok - 832. őe. 70. o.

c ' 1 - 5 • *• -... A szokásjogon alapuló gyakorlatunkban minden résztvevőnek általa- ban egyszer "illik" szólni, amely körülményessé teszi az elhangzott véleményekre való reagálást. A pártértekezletünkön alkalmazott un. "egyperces" vitalehetőség többek között ezek feloldására született, és kedvező fogadtatásra talált. - Az alapszervezeti taggyűlések többségükben még mindig "fórumjellegűek" , ahol a résztvevők kívülállóként, többnyire utólag tesznek fel kérdéseket és ezekre válaszolnak az asztal másik oldaláról az illetékesek, az előterjesztők, és az alapszervezetek vezetői. Változatlanul tapasztalható az is, hogy elsősorban az "ügyeletes" hozzászólók szerepelnek egyes párttagok viszont évekig semmilyen véleményt nem nyilvánítanak. Ebben szerepet játszik, hogy nem történt érdemi előrelépés a vezető-beosztott viszony megjelenítésében, a vélemény súlya jelentősen függ a poziciótól. Jellemző egyfajta kényelmesség is "minek strapáljam magam...". Az utóbbi időszakban pedig - az egyre szaporodó alternativ csoportokkal, politikai áramlatokkal kapcsolatban - hiányolják, keveslik, illetve nem tartják meggyőzőnek a felsőbb szintű politikai állásfoglalást, reagálást, /"deffenzivában van a párt, kifelé nem politizálunk" - fogalmaznak/ - Pártszervezeteink többségben egyetértésre talált a döntési jogkörök további decentralizálása

. Kedvező tapasztalat, hogy az egytestületes pártbizottságoknál aktivabb, politizálóbb légkör valósul meg, a testületek tagjai jól élnek a nagyobb felelősséggel. - A vita összefoglalása, lezárása, a dokumentumok elfogadtatása is többszür mechanikus, /"aki az előterjesztéssel és az elhangzottakkal egyetért, szavazzon"/ nem alkalmazzák következetesen az egyes részkérdésekben, az eltérő vélemények esetében a külön-külön szavazást - A pártértekezletet megelőző elbeszélgetések felszinre hozták a városi testületek munkájának eredményeit és hiányosságait is. A tanácskozás előkészítésében a feladatterv és a szervezeti kérdések kapcsán előtérbe került a választható alternatívák tisztázását, a döntések előkészítését segitő polemizálás. Ugyanakkor a vita információt is nyújtó és véleményeket befolyásoló szerepe még nem érvényesült igazán. Az alternatív javaslatok kidolgozásakor követelmény, hogy valódi változat legyen, ellenkező esetben csak formai megoldást jelent, tartalom nélkül. —i T Heves megyei I Levéltár |