MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1989. január 10. - 1989. szeptember 5.

56. doboz 1989. 01. 10. – 1989. 09. 05. - 832. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1989. január 10. - Oldalszámok - 832. őe. 33. o.

32 Többen szóvá tették: nyilván nem lehet úgy a vitáról tájékoztatni, a vitakultúra dolgairól jelentést adni, hogy ne érintsük azokat a kérdéseket, amelyekben van, vagy amelyekben nincs vita. Az nyilván nem lehet és gondolom nem is így értették, akik ezzel összefüggésben hiányérzetet, egyebeket fogalmaztak meg, hogy mindent ez az anyag rendezzen el. A vitában a helyes álláspontot valahol a politika egészének kell megfogalmazni. A szerkesztőség vezetőivel van egy olyan megegyezésünk, hogy a két kis dolgozatot - egyiket a platformszabadságról, másikat erről -, amit megírtam a holnapi, illetve holnaputáni számban közlik, - cikk formájában. Kiss Sándor elvtárs: egyetérthetünk abban, hogy jó előterjesztés került a végrehajtó bizottság asztalára. Tartalmi oldalról közelített a vitára, a vitakultúrára. Hozzá merem tenni, elindíthat egy olyan folyamatot, amit itt Heves megyében tehetünk - a párttagság, párt­alapszervezetek, pártonkívüliek - a vitakultúráért. Ezért javaslom, hogy ezt az előterjesztést fogadjuk el, köszönjük meg az Eger városi végrehajtó bizottságnak, hogy foglalkozott vele, hogy egy ilyen elem­ző munkát készített, mert nagyon sok olyan dolgot tartalmaz, ami az egész megyére általánosítható. Tehát tudjuk hasznosítani a további munkánk során, természetesen azokkal a kiegészítésekkel, amelyek a vita során elhangzottak. Néhány gondolat a hozzászólásokhoz kapcsolódóan. Bódi elvtárs: a kommunista mozgalom természetes velejárója, vagy sem? - tette fel a kérdést. Nem arról az oldalról, hogy csak a kommunista mozgalomnak, vagy sem, hanem, hogy tulajdonképpen a kommunista mozga­lom is vitában született és végig kísérte a mozgalmunkat különféle intenzitással. Mindig érződött a vitakultúra magasabb szintje, a vi­tának a felerősödése és akkor, amikor elkényelmesedtünk kicsit - az 1956 utáni időszakban -, akkor lassult a vitakultúra. Ennek hátrányát érezzük napjainkban, ezért vetődik fel az igény, hogy a pártalapszer­vezetekben fejlesszük ezt. \ Yxüate... J

Next

/
Oldalképek
Tartalom