MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1988. január 12. - 1988. június 28.
54. doboz 1988. 01. 12. – 1988. 06. 28. - 812. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1988. február 9. - Oldalszámok - 812. őe. 14. o.
13 Schmidt elvtárs: bevezetőjében arról beszélt, hogy áttanulmányozta a Titkári Tájékoztatót is és a kiküldött előterjesztést is. Résztvett taggyűléseken, ismeri a megyei tanács apparátusi pártbizottsága által készített jelentést és az ott elhangzottakkal kapcsolatos összefoglalót. Megjegyezte, ő nem olyan pontos logikai sorrendben menne végig, hanem egy-egy témához kapcsolódna, annak előrebocsájtásával, hogy az előterjesztést jónak tartja. Az a kérése és javaslata, hogy így ahogy van, részletkérdésekben történő változtatás nélkül - nem az itt elmondottakra gondol, mert ezek pluszban jönnek hozzá ^-de-olyanok, amelyek kint hangzottak el - mégha azoknak a megfogalmazása szögletesebb vagy szélsőségesebb is, ne hagyjuk ki, hozzuk a Központi Bizottság illetékes szerveinek a tudomására. Hozzátéve azt is, hogy az itt összegyűjtött vélemények tulajdonképpen régen meg vannak, csak változó aktivitással fogadta akár a párt, akár az állami, szakszervezeti vagy társadalmi szerv és különböző módon. Kitért arra, hogy mindjárt a tájékoztató elején szerepel, hogy fejlesztendő a szocialista rendszer. Elmondta, biztos többen résztvettek azon az ideológiai konferencián, ahol Lente elvtárs, a kórház pártvezetőségének titkára vetette fel egy témában ezt azért kapcsolja ide, mert ott is felmerült -, hogy szinkron van-e a szocialista rendszer fejlesztése és a menetközben - véleménye szerint - kényszerhelyzetből vagy vélt félémből való rendelkezések létrehozásában, itt a kisipar és kiskereskedelem a foglalkoztatható létszámokkal kapcsolatosan. Még akkor is, hogy ha nem úgy van megfogalmazva az ideológiai tézisekben, hogy ez kizsákmányolás, hanem más szót használnak erre, de tulajdonképpen az. Megfogalmazza azt, hogy ezt a kettőt szinkronba kellene valahogy hozni. Most meg az a kérdés, hogy miért csak akkor lépünk, ha valami feszültség kikényszeríti a pártból a lépést, ami azt jelenti, hogy egy kicsit deffenzívába vagyunk, nem megyünk elébe dolgoknak; ne csak akkor lépjünk, ha a társadalmi állapotok, a helyzet, a politikai hangulat kikényszeríti a pártból, hanem offenzív legyen, előrelátóbb legyen és előzze meg azokat a feszültségeket, amelyek tulajdonképpen egy elkényelmesedésből adódnak. pssssn