MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1987. január 13. - 1987. június 16.

52. doboz 1987. 01. 13. – 1987. 06. 16. - 789. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1987. március 24. - Oldalszámok - 789. őe. 44. o.

- 7 ­A megyei tapasztalatok igazolták, hogy a jelenlegi szabályozó rend­szer döntően a vállalati eredmények jelentős elvonása miatt nem tet­te lehetővé a műszaki fejlődés gyorsitását, a hatékonysági követel­mények érvényesítését, a versenyképességhez szükséges erőforrások megteremtését. A műszaki fejlesztés feltételrendszerének hiányosságára utal az is, hogy a gazdálkodó egységek jelentős részénél nincs megnyugtatóan megoldva a műszaki fejlesztés ösztönzése, a piaci viszonyok kény­szeritő ereje viszont még nem elegendő, főleg az önálló megyei vál­lalatoknál. A piaci követelményekhez történő rugalmas és gyors al­kalmazkodást a nem megyei központú gazdálkodó egységeknél /gyárak, gyáregységek/ jelentősen gátolja a szükséges információk hiánya. A műszaki fejlődés elsődlegesen az emberi tényezőkön múlik, legfőbb erőforrásunknak kell tekinteni az emberi alkotókészséget és a tenni­akarást. A megyében vannak kedvező tapasztalatok, hogy egyes vállala­tok folyamatosan korszerűsítik termékeiket, növelve azok használati értékét, a minőséget. Ebben a folyamatban jelentős helyet foglal el az újitási tevékenység is. A kedvező tendenciák ellenére egyes területeken azonban az újitási kedv visszaesése tapasztalható. Az elmúlt tervidőszakban csökkent az újitók és a megvalósított újitások száma. Magas az eszmei dija­zású újitások aránya, csaknem kétszerese a kalkulálténak (ez főleg a Qualitál Könnyüfémöntödénél szembetűnő). Az elért eredményekhez kapcsolódó újitási dijak aránya több eset­ben nem tükrözi reálisan a megtakarítást. Az újitások közül az el­múlt öt évben közel 40 találmány kapott szabadalmi védelmet, ame­lyek a Mikroelektronikai Vállalatnál, Finomszerelvénygyárnál, Quali­tál Könnyüfémöntödénél, valamint az Agromechanikai Szövetkezetnél kerültek kidolgozásra. A mezőgazdaságban jelentősebb újitási tevékenység csak a nagyobb termelőszövetkezeteknél és állami gazdaságoknál van (pl. Heves Rá­kóczi Tsz, Nagyréde Szőlőskert Tsz, Gyöngyös-Domoszlói Állami Gaz­daság). Az összlétszámhoz képest az újitók száma 1-2 %, a bevezetett (lieves megnBl \

Next

/
Oldalképek
Tartalom