MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1985. július 2. - 1985. december 29.

49. doboz 1985. 07. 02. – 1985. 12. 29. - 747. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1985. július 30. - Oldalszámok - 747. őe. 3. o.

- 3 2. napirend Barta elvtárs köszöntötte a napirend előadóját és a meghivott elvtársakat. Zsirka László elvtárs szóbeli jelentését azzal kezdte, hogy nagy gondban van amiatt, hogy sikerül-e a rendelkezésre álló rövid idő alatt megfelelő tájékoztatást adnia a gyár beüzemeléséről. Tekintettel arra, hogy a KOSZIG és a Mátra Gázbetongyár először szerepel a végrehajtó bizottság előtt megyei szinten, néhány gondolatot elmondott a vállalatról, illetve a gyárról. A Könnyübeton és Szigetelőanyagipari Vállalat országos hatáskörű vállalat, 2150 fős dolgozói kollektívával, 1,8 milliárd Ft állóeszközállománnyal, 2,5 milliárd Ft termelési értékkel, s az ország különböző helyein 6 gyárral tevékenykedik. Egy a közös tevékenységükben, hogy mindegyik épitőanyag-előállitással foglalkozik. A vállalati központ 109 fős irányitó apparátussal a gazdálkodás, a piackutatás, a marketing tevékenység, az alkalmazástechnika és a beruházások bonyolításában lát el koordináló, irányitó feladatokat . A vállalatvezetés a közös mérlegkészítés, a tőkés import eszközés anyagbeszerzés, a beruházás kivételével, a termelés és a gazdálkodás fő folyamataiban teljeskörü önállóságot biztositott a gyárvezetés számára. A gyár felé a gyárigazgatón keresztül érvényesiti elvárásait. A Mátra Gázbetongyár 405 fős dolgozó kollektívával 1,6 milliárd Ft állóeszközértékkel, évi 700 millió Ft termelési értéket állit majd elő 13 %-os nyereséghányad mellett. Az állományból 64 fő alkalmazotti 164 fő szakmunkás, 176 fő betanitott segédmunkás. 65 ezer Ft/fő-re tervezték az 1985-ös induló bérszinvonalat, remélik, hogy az elkövetkező évben ezt felfelé tudják tornászni. A beruházás előzményeiről elmondta, hogy a Gazdasági Bizottság 1981. évi határozata alapján került sor az előkészítésre, a megvalósítást egy sor fontos népgazdasági törekvés tette szükségessé. Pl. a téglaipar soron következő rekonstrukciós igénye, a kézi falazóanyagok iránti megnövekedett népgazdasági igény, az 1986-ra tervezett energiagazdálkodási törekvések, a hulladék és másodlagos nyersanyagok hasznosítására irányuló igény, valamint természetes környezetvédelmi előirások. A megvalósulás helyéül Halmajugrára esett a választás. Jóllehet piaci szempontból nem ez a legideálisabb, de a beruházási költségek csökkentését szolgáló paraméterek ezt a helyet tették ideálissá. Pl. a rendelkezésre álló infrastruktúra, az alapanyag 70 %-át képező lignit pl. 1200 méterre áll rendelkezésre a Gagarinnál, a cement és mész Bélapátfalván és más tényezők. Havss msgpl Levéilar