MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1984. július 3. - 1984. december 18.

47. doboz 1984. 07. 03. – 1984. 12. 18. - 724. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1984. augusztus 28. - Oldalszámok - 724. őe. 9. o.

- 9 időrendben ugy összehozni a pártnál lévő tervezési rendszert a különböző állami, társadalmi szervek tervezési rendszerével, hogy az ne okozzon gondot. Elkészülnek a szerveknél a tervek, amikor a pártnál kialakulnak az elképzelések. Utólag kell korrigálni az illetékes szerveknek a saját terveiket, vagy később kerül tervezési rendszerükbe az az elképzelés amit a megyei pártbizottság javasol. Kérnénk- ebben kicsit hatékonyabb segitséget a Központi Bizottság illetékes szerveitől is. Végül a b/ pontban szereplő anyaggal kapcsolatban: talán nem eléggé világos, amit Ambrus elvtárs mondott a fegyelmi referens hovatartozását és a HB titkár-helyettes dolgát illetően, A gyakorlatban a fegyelmi referens nem mindenütt van a PTO keretében, mint ahogy a HB titkár helyettes sem a KAO létszámában, hanem tartósan vezényelve. Nálunk ez a gyakorlat hosszú évek óta, ugy látjuk, azóta megy jól a fegyelmi munka segitése is és a honvédelmi bizottsági munka segitése a területen, amióta sem az egyik sem a másik nem külön tevékenykedik, hanem a KAO és a PTO keretében. Ez a gyakorlat amellett, hogy az egyikkel is és a másikkal is a munka konkrét részeit illetően külön és rendszeresen foglalkozom. Az osztály munkájába minden vonatkozásban belefolynak, együtt dolgoznak, megfelelő a kontaktus az alsóbb szervekkel és egymás helyettesítésével sincs gond. A 4. oldalon lévő "agitációs és propaganda titkár" kifejezést a megyei gyakorlatnak megfelelően "ideológiai titkár" szóval helyettesítsük. Horváth Árpád elvtárs osztja véleményét azokkal, akik az anyagokat jónak tartják. Az a/ pontban szereplő intézkedési terv a megyei pártbizottság irányító munkája, az apparátus számára próbálja a módszereket, formákat keretben foglalni, hogy a megyei pártbizottság saját maga számára milyen feladatokat lát a városi pártbizottságok irányításában. A 4-5. oldalon ez fogalmazódik meg, ez alapján dicsérni kell a munkát, az anyag készítőinek tevékenységét. Legalább ennyire nyomonkövetkező a törekvés, hogy egyszerűsítsük a munkát, világosan elhatároljuk, megszüntessük a párhuzamosságot, a formális elemeket próbáljuk kiiktatni, az ismétlést az értekezletekben ós másban kiküszöbölni. A 3. oldal 3. pontban megfogalmazottaknak a másik részét méginkább kiemelné, az eddigihez képest mégjobban segitsék a kimunkálást a felkészülési időszakban. Mert ugy is lehet segiteni, hogy elmegy a testületi ülésre és elmondja véleményét, kritizál, de ugy is, hog^ az anyag készítésének időszakában kimegy, leül, egyeztet, konzultál. Fontosnak tartja az 5. oldal 8. pontjában megfogalmazottakat, ha ezt meg tudjuk csinálni, hogy minden évben a megyei pártbizottság, a tanács első számú vezetői a városi pártbizottságok, állami szervek vezetőivel leülnek, egyeztetnek a fejlesztési dolgokban, a szándék-törekvésben, a rangsorolásban, ez óriási dolog lenne. A 7. oldalon megfogalmazott négyhetenkénti ülésekkel kapcsolatban hangsúlyozni javasolta, hogy állami, tömegszervezeti és gazdasági témát csak akkor vigyünk testület elé, ha abban politikai döntés szükséges. Mondjuk ki, hogy a városi pártbizottságok bátrabban szelektáljanak, differenciáljanak a témák kiválasztásában.