MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1984. január 3. - 1984. június 19.

46. doboz 1984. 01. 03. – 1984. 06. 19. - 708. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1984. január 3. - Oldalszámok - 708. őe. 4. o.

• _ 4 élvező intézmény használatából, ami városokban van. A társadalmi vitára vonatkozó javaslattal egyetért, az ifjúság körében is a mozgósitó hatása jelentős lesz. Dorkó József elvtárs egyetért az előterjesztéssel, néhány megjegyzést tűzött hozzá. Szerinte akkor lehet ezt kézzelfoghatóbban érzékelni, ha az a bizonyos terv elkészül és a különböző szervek - köztük a szakszervezetek is - megvitatják, A kérdéséhez kapcsolódva elmondta, hogy nem hive a községek vonatkozásában az általános megitélésnek. Más a helyzet ma sok vonatkozásban a községekben, egyik-másikban különösen, mint volt korábban. Tenk példáját emiitette. Valamikor puszta volt, 45-től lett falu. És nem csökkent a létszáma, hanem ma is szaporodik. Oda kell figyelni, hogy miért. Nincs gyár, csak tsz és mégis a faluban épitkeznek, a fiatalság ott marad. Illúzió ugyanakkor a felvetés, hogy mindazt biztositani akarjuk falun, mint ami városon van. Falun soha nem lesz kórház például. Asztalos elvtárs emiitette, hogy milyen kérdésekben van javulás falun. Dorkó elvtárs a húsellátás kérdését emiitette. Keretgazdálkodás folyt mindig, hiába van hus az országban, nem tudjuk ugy ellátni pl. Mikófalvát, Kerecsendet, mint például Egert. Vagy a napi cikkek: korábban a kereskedelempolitika az volt, hogy ne szakositsunk falun, nem kifizetődő, a nagyértékü cikkek gyártására épitsünk ki a városokban szakboltokat. Most megváltozott a helyzet. De ha megnézzük a falusi FMSZ boltot, nem biztositják az áru beszerzéséhez szükséges keretet. Hiába volna igény több árura, olcsóbb cikkekre, más dolgok visszafogják ezek kielégitését. Vagy a viz-kérdés, 30 faluban nincs vezetékes viz. Nincs pénz hozzá. De a városok periférikus terpletein is vannak olyan helyek, ahol ilyen problémák vannak. Dorkó elvtárs nem tudja elfogadni, hogy a megye lakosságának 80 %-a már jó ivóvizet iszik. Itt is vannak differenciák, egyrészt milyenek a közmüvek, milyen körnek az igényeit elégitik ki és milyen vizzel. Az a véleménye, hogy legalább a vizkérdésben előbbre kell lépni. A községek fejlődését - összehasonlitva a város-falu közötti különbség kérdését - reálisabban kell megitélni. Kerüljük az arougy is felfokozott igényeket, amihely a forrás oldal nincs meg. Ha ezt még a társadalmi vitákkal tápláljuk, fokozzuk az elvárást. Ne szégyelljük kimondani, hogy iskola vonatkozásában pl. hamarabb megoldódtak a tanterem problémák falun, mint Egerben, vagy az óvoda probléma hamarabb megoldódott, mint a városokban, a helyi kezdeményezés és összefogás révén. Vannak községek, amelyeknek csodájára járnak, pl. Istenmezeje. Szólunk a jelentésben a földhasznosításról. Ez ugy tűnik, neki már vesszőparipája, különösen amiatt, hogy tizezer hektárokkal fogy a termőföld egy évtized alatt. Nézzünk szét a különböző községek határában. Az ott lévő földek termőföldek voltak, átminősítették. HtvttMgyti Lgvéjttf