MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1984. január 3. - 1984. június 19.

46. doboz 1984. 01. 03. – 1984. 06. 19. - 713. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1984. március 13. - Oldalszámok - 713. őe. 9. o.

- 9 Meg kell emliteni a minőség kérdését, Arról van szó, hogy egyre inkább a költség-érzékenység oldaláról rá kell kényszeríteni a vállalatot, hogy ne kétszer csinálja ugyanazt a dolgot. Nagyobb bosszúság nincs, mint amikor bizonyos munkák majdnem 25 %-át vagy .javitani kell, vagy újra kell csinálni. Ez értékben is nagy és öszszességében a lakosoknak kell megfizetni. Tudjuk, látjuk, hogy ez rábeszélésre nem megy. Más megoldást kell kitalálni. Néhány akut probléma: az átfutási idő, a szervezettség, stb. Ezekben kell nekünk megtalálni a minél jobb eszközöket,ráirányitani a folyamatban résztvevők figyelmét, azt elfogadtatni, hogy az egész munka egy folyamat kell legyen. A tervező asztalon is sokat lehet megtakarítani. A tervezőknél is beindult egy kisérleti rendszer, de még csak kezdeti tapasztalatok vannak. Ami a megyei helyzetet illeti, amennyire meg tudja Ítélni az anyagból és ismereteiből - konzultálva a minisztérium illetékeseivel is, hisz szakmailag ők tudják megitélni - pozitiv véleményt tud összegezni Ugy itélik meg, hogy a "kritikus helyzet" után a helyzet ilyetén való alakulásában a megye politikai vezetése jó partner volt, sokat segitett a tanácsi vonal, a megrendelők is jó partnerek voltak. El kell ismerni a vállalatok munkáját, leglátványosabb volt ez az állami épitőknél. Oó dolog, hogy pozitivan lehet megitélni a helyzetet, még azzal együtt is, hogy az események azt igazolják: csak erős cégekkel lehet - még ha megyén kivül szerzi is nyeresége egy részét - a helyi igényeket normálisan, elfogadhatóan kielégiteni. Ez is tanulság. Az anyagban foglaltakat érti, a maga részéről amennyire meg tudja itél ni jónak, korrektnek tartja, jól mutatja a pozitívumokat, negatívumokat, a megfogalmazott feladatok is az előrelépést szolgálják. Schmidt Rezső elvtárs Dorkó elvtárs kérdéséhez kapcsolódott, nevezetesen hogy a szanálások - Gyöngyösön, Hatvanban - drágitották-e az építkezést, a lakásokat. Schmidt elvtárs szólt arról, hogy a VI. ötéves tervre tervezett bontások számát nem érte el egyik város sem. Asztalos elvtárs emiitette, hogy az ilyen költségből egy-egy lakásra kevés esik. így van ez, ha figyelembe vesszük, hogy ha az ut egyik oldalán megépülnek lakások, akkor a közmü-ellátottság adott, igy a másik oldal építésénél már a meglévő közműhálózatra építenek. A mezős telepítésnél ez lényegesen drágább. Drága telek, ha közmű nincs, annak telepítése még drágítja a telekárat. Szólt arról, hogy nem régen volt az ÉVM, megyei tanács, megyei, városi pártbizottság, szakszervezet egyeztetése, ahol az összes felmerülő problémát megtárgyalták. A családi ház építések egyrésze a várost közvetlen környező községekben történik, nagy mennyiségű telek kerül kiosztásra. Elmondta, megnézték Novaj és Ostoros községeket , ahol 6-7-8 szobás lakások épülnek. Ezek épitőanyag-elvonó hatása jelentős, erre felkészülni nehéz. Persze alacsonyabb értékű, kisebb felszereltségü, alapterületű lakásokra is szükség van fiatal családoknak. Elmondta azt is, hogy a Csebokszáriból költöznek ki sokan a környező községekbe. Pálinkás elvtárs által elmondottakká - a telefon témával kapcsolatban • javasolta, hogy térjen vissza a végrehajtó bizottság, korrekt, senkit Heves megyei levéltár