MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1984. január 3. - 1984. június 19.
46. doboz 1984. 01. 03. – 1984. 06. 19. - 712. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1984. február 28. - Oldalszámok - 712. őe. 10. o.
- 9 modort tapasztal az orvosok között, akkor miben bizzon. Vagy: ha a szakrendelés 8 órakor kezdődik, akkor az kezdődjön is meg. Ne gyűljenek össze a betegek a váró szobában és utána már ideges mindenki, az orvos, a kisegitő személyzet, a beteg. Néhány évvel ezelőtt a szakrendelőkben bevezettük a berendeléses rendszert. Ez a megfogalmazás rossz, nem berendelésről van szó. Megbeszélésről, egyeztetésről az orvos és a beteg között az időpontok kérdésében. Ha ezt meg tudnánk oldani, nem lenne zsúfoltság, szét lehetne húzni az időpontokat. Persze itt egy régi szemléletmód is uralkodik. Azt mondjuk, hogy nagy a körzeti orvosok betegforgalma, 35 %. Ha jól megnézzük, ezek jórésze injekciót kap, az orvossal esetleg nem is találkozik, egy részük gyógyszert irat és kb. 10-12 % az, aki uj betegként jelentkezik, vagy kontrollvizsgálatra jön vissza. Ezen a szemléleten, a mennyiségi szemléleten kellene változtatni és egy kicsit odafigyelni, hogy az állampolgárok közérzete jobbá váljon. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy azt szokták mondani, az a beteg gyógyul, aki maga is akar. A következő dolog a vezetők felelőssége. Helyesen került hangsúlyozásra az ellenőrzés, a vezetők felelőssége. Ebben a kérdésben az egészségügyön belül, de nemcsak ott, hanem az egész társadalmi megítélésben van tennivaló. Ha egy vezető keményebben követel dolgokat, kikiáltják alkalmatlannak, durvának. Nem arról van szó, hogy igy kell, hanem következetesen kell megkövetelni a rendet, fegyelmet az ellátásban, a magatartásban és másutt. Biztos abban, hogy ha egy kórházigazgató végig megy egy-egy osztályon, és látja hogy rend és fegyelem van, vagy fegyelmezetlenség, tisztaság van, hallja, hogyan beszélnek egymással az emberek, az orvosok, le tudja vonni a következtetést, anélkül, hogy beleszólna pl. a gyógyszer-rendelésbe. Országos tapasztalat, hogy ritka az ilyen kórházigazgató, aki ezt teszi. És ez tényleg hiányzik az egész rendszerünkben ahhoz, hogy jobban menjen a munka. Az egészségügyi dolgozók felelősségét illetően is van tennivaló. Felébreszteni bennük, hogy mi múlik rajtuk a gyógyitásban, az ellátásban és a lakosság közérzetének javitásában. Nem tudtuk még eléggé megértetni ezt a felelősséget, többet kellene tenni ebben. Nem szükséges hangsúlyozni, hogy mindezekben a pártszervezeteknek is - együtt a tömegszervezetekkel - ebben az irányban kellene vinni az egészségügyi dolgozók gondolkodását. Ugy érzi, hogy Virág elvtárs kérdésére nem kapott választ, nevezetesen hogy módositani kell-e az intézkedési tervet, A végrehajtó bizottság javasolja az illetékes szerveknek az időszakos áttekintést, Markovics elvtárs szólt is róla, hogy rendszeresen megteszik ezt. Nem "tizparancsolat-szerüen" kell ezt tenni, de ami szükséges, azokat a módosításokat hajtsuk végre az intézkedési terven. Kétségtelen, hogy mind az 1979-es határozat, mind az intézkedési tervek nem öt évre, hanem hosszabb távra szólnak, de ez a táv a gazdasági lehetőségek) következtében hosszabb idő is lehet. Hsvesmsgysi I Levéltár \
