MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1984. január 3. - 1984. június 19.
46. doboz 1984. 01. 03. – 1984. 06. 19. - 711. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1984. február 14. - Oldalszámok - 711. őe. 3. o.
- 3 2. napirendVirág elvtárs mielőtt átadja a szót Ambrus elvtársnak elmondja, hogy az anyaggal kapcsolatosan - munkatervünkben szereplő módon próbálkozzunk azzal a megoldással, hogy a pártbizottság elé a feladatok kerüljenek javaslatba, valamint a partbizottság elé terjesztendő szóbeli javaslat azokat a téziseket foglalja magába, melyről a pártbizottsági ülésen ugy látjuk, hogy számot kell adni a munkáról a határozattal kapcsolatban. Majd a vitában az Írásos javaslattal és a szóbeli előterjesztéshez kapcsolódóan a végrehajtóbizottság olyan észrevételeket tegyen, melyet célszerű hasznositani még a pártbizottság előtti időszakban, és ugy kialakitani, feldolgozni az anyagot, hogy a pártbizottság elé már ennek megfelelően kerülhessen. Ambrus József elvtárs szóbeli kiegészítését megteszi. Kérdést tett fel Skultéti János elvtárs, melyre Ambrus elvtárs válaszolt. Hozzászólások Gyurkó Géza elvtárs elmondja, hogy hangsúlyozni kell, hogy az utóbbi időben egy konfliktushelyzet állt elő a gazdasági és politikai életben, mely a szakszervezeti munka irányát és szellemét is megváltoztatja, itt egy sor kérdésben tenni kell. A szakszervezetnek tudomásul kell vennie pl. a GMK-k létezését. Szembe kell nézni azzal, hogy a szakszervezeti tagok dolgozni akarnak. Olyan szituáció alakult ki az utóbbi időben, hogy a megszokáson túlnőtt az élet. Ezt általában a megyei vezetés, valamint országos szinten is határozottan látják, hogy milyen feladatok előtt állnak e kérdésben, de nem biztos, hogy ugyanigy látnak azok is, akik az üzemekben dolgoznak. Ezért javasolja, hogy ezt a konfliktushelyzetet érzékeltessük a pártbizottság beszámolójában. Szűcs László elvtárs: fontos napirend, melyet a mai nap folyamán tárgyal a vb. Egy dolgot emlit megerősítésként: nem egy intézménynek az életéből veszi a példát és a problémát, hanem 3 év óta módjában van a magyar felsőoktatási intézményben rátekinteni, megismerni az életüket,mely a szakszervezeti munkát illeti. A párt politikája alapján ez egyre önállóbb tevékenységet kap, de érzése szerint mintha bizonyos konfliktushoz vezetne, mintha nem látnának tisztán. Ambrus elvtárs is beszélt arról, hogy harmonikus ez a kapcsolat, de vannak típushibák. A párthatározat, valamint Németh Károly elvtárs cikke is megjelent, mely jól érzékeltette a típushibákat. Tehát, a pártnak segítenie kell ezt az oldódást. Pl. nagyon kevés iskolai titkár vagy bizalmi tudná megmondani azt a határvonalat, hogy bizonyos kérdésekben meddig mehet el, a pártszervezet az ő tevékenységébe hogyan szólhat bele. Ez egy munkamódszerrel kapcsolatos kérdés. Még egy példát emlit: az 104-9-es határozat, mely munkahelyi demokrácia, a szakszervezetnek sok jogosítványt ad mind bér, mind szociálpolitikai kérdésekben, ugyanakkor további kérdőjel van, hogy a _ pártszervezetek megszokták, hogy ők is ebben tevőlegesen részt vetM 6i*W* Í | tek, most ezt a szakszervezet jogosítványának teszik, hogy mit te-