MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1983. január 4. - 1983. június 21.

44. doboz 1983. 01. 04. – 1983. 06. 21. - 690. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1983. április 26. - Oldalszámok - 690. őe. 8. o.

- 8 ­Barta Alajos elvtárs a vitában elhangzott egyetértő vélemények alapján javasolta a végrehajtó bizottságnak, vegye tudomásul a jelentést azzal, hogy a folyamatos figyelemmel kisérés alapján a végrehajtó bizottság elé került információból jól látja, hol van elmaradás főleg az exportban és hol van előrehaladás, több­ségében az import mérsékléséből adódóan. Ugy véli, mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy néhány ágazat, vállalat, gyár exporttervének teljesítése rendbenlévőnek látszik, ugyanakkor néhány könnyűipari, élelmiszeripari egységnél nem le­becsülendő lemaradások vannak dollár elszámolású, de rubel elszá­molású területen is. Az importkorlátozás hatása néhány gazdasági egységnél - főként ipari - kifejezésre jutott a termelés mérséklésében, helyenként foglalkoztatási gond, problémában és ez hozzájárult ahhoz, hogy kooperációs terveinkben néhány területen elmaradás van. Igaza van Horváth elvtársnak, a Központi Bizottság ülésén egyér­telműen szóba került, hogy a múlt évi 400 millió dolláros aktivum elsősorban az importkorlátozásból származik. Ez a kormányzat ré­széről kényszerintézkedés. Rákényszerülünk arra* hogy - annak érdekében, hogy a Magyar Nép­köztársaság fizetőképes legyen nemzetközileg - igen is sorolni kell a vállalatoktól, szövetkezetektől beérkezett importigények­ben. A sorolásban alapvetően a népgazdasági érdeket érvényesitik, amely a vállalatoknál okoz nehézségeket. Tapasztaltuk ezt a Mikro­elektronikai Vállalat gyöngyösi egységénél. Ami a belföldi szállitás, értékesités kedvező vagy kedvezőtlen voltát illeti, szerinte kimondhatjuk: amennyiben ezen termékek hozzájárulnak ahhoz, hogy a belföldi piac, fogyasztói piac szá­mára az árualap biztositott a fizetőképes kereslet kielégitése oldaláról - ami fontos politikai tényező -, nem csökkenti az exportképes termékek mennyiségét, arányát, az ebből eredő dollár­bevételeinket, akkor mindenképpen elismerhető lépés a gazdasági egységek részéről. Fontos dolog, hogy a lakosság fogyasztási cikkekhez hozzájusson a belföldi piacon. Amennyiben kihat az export-kötelezettségekre, akkor más a helyzet. Amiről Somodi elvtárs szólt, hogy vannak termékek, ahol a szabá­lyozásból eredően a nyereségtartalom kedvezőbb a belföldinél, mint az exportnál, ezzel kapcsolatos tapasztalatainkat juttassuk el az illetékes szervekhez azzal, hogy a gazdasági szabályozás korszerüsitése kapcsán ajánljuk az országos irányitó szervek figyelmébe ezen termékek nyereségtartalmával való foglalkozást a termelő tevékenység és az export ösztönzése vonatkozásában. Az elmaradás elsősorban exportban számottevő, a Központi Bizottság legutóbbi ülésén is egyértelműen hangsúlyozásra került, hogy alap­vető tartalékainkat a termelés területén kell keresni. Importkor­látozással, ha szigorúbb intézkedéssel is egyértelműen lehet javí­tani a népgazdaság fizetési mérlegét, számunkra azonban elsősorban az export területén kell előrelépni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom