MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1983. január 4. - 1983. június 21.
44. doboz 1983. 01. 04. – 1983. 06. 21. - 690. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1983. április 26. - Oldalszámok - 690. őe. 8. o.
- 8 Barta Alajos elvtárs a vitában elhangzott egyetértő vélemények alapján javasolta a végrehajtó bizottságnak, vegye tudomásul a jelentést azzal, hogy a folyamatos figyelemmel kisérés alapján a végrehajtó bizottság elé került információból jól látja, hol van elmaradás főleg az exportban és hol van előrehaladás, többségében az import mérsékléséből adódóan. Ugy véli, mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy néhány ágazat, vállalat, gyár exporttervének teljesítése rendbenlévőnek látszik, ugyanakkor néhány könnyűipari, élelmiszeripari egységnél nem lebecsülendő lemaradások vannak dollár elszámolású, de rubel elszámolású területen is. Az importkorlátozás hatása néhány gazdasági egységnél - főként ipari - kifejezésre jutott a termelés mérséklésében, helyenként foglalkoztatási gond, problémában és ez hozzájárult ahhoz, hogy kooperációs terveinkben néhány területen elmaradás van. Igaza van Horváth elvtársnak, a Központi Bizottság ülésén egyértelműen szóba került, hogy a múlt évi 400 millió dolláros aktivum elsősorban az importkorlátozásból származik. Ez a kormányzat részéről kényszerintézkedés. Rákényszerülünk arra* hogy - annak érdekében, hogy a Magyar Népköztársaság fizetőképes legyen nemzetközileg - igen is sorolni kell a vállalatoktól, szövetkezetektől beérkezett importigényekben. A sorolásban alapvetően a népgazdasági érdeket érvényesitik, amely a vállalatoknál okoz nehézségeket. Tapasztaltuk ezt a Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi egységénél. Ami a belföldi szállitás, értékesités kedvező vagy kedvezőtlen voltát illeti, szerinte kimondhatjuk: amennyiben ezen termékek hozzájárulnak ahhoz, hogy a belföldi piac, fogyasztói piac számára az árualap biztositott a fizetőképes kereslet kielégitése oldaláról - ami fontos politikai tényező -, nem csökkenti az exportképes termékek mennyiségét, arányát, az ebből eredő dollárbevételeinket, akkor mindenképpen elismerhető lépés a gazdasági egységek részéről. Fontos dolog, hogy a lakosság fogyasztási cikkekhez hozzájusson a belföldi piacon. Amennyiben kihat az export-kötelezettségekre, akkor más a helyzet. Amiről Somodi elvtárs szólt, hogy vannak termékek, ahol a szabályozásból eredően a nyereségtartalom kedvezőbb a belföldinél, mint az exportnál, ezzel kapcsolatos tapasztalatainkat juttassuk el az illetékes szervekhez azzal, hogy a gazdasági szabályozás korszerüsitése kapcsán ajánljuk az országos irányitó szervek figyelmébe ezen termékek nyereségtartalmával való foglalkozást a termelő tevékenység és az export ösztönzése vonatkozásában. Az elmaradás elsősorban exportban számottevő, a Központi Bizottság legutóbbi ülésén is egyértelműen hangsúlyozásra került, hogy alapvető tartalékainkat a termelés területén kell keresni. Importkorlátozással, ha szigorúbb intézkedéssel is egyértelműen lehet javítani a népgazdaság fizetési mérlegét, számunkra azonban elsősorban az export területén kell előrelépni.