MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1982. január 5. - 1982. június 22.

42. doboz 1982. 01. 05. – 1982. 06. 22. - 656. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1982. január 19. - Oldalszámok - 656. őe. 3. o.

_ 3 2. napirend Németh László elvtárs szólt az anyag előkészítéséről. Elmondta, hogy a szokásos adatgyűjtésen tul széleskörű felmérő munkát végeztek, amiben a megyei pártbizottság ifjúsági és pártépitési munkabizottsága is részt vett, együttes ülésen megtárgyalták az előterjesztést. A munka során több megyei pártbizottsági tagot is megkerestek, tapasztalataikat felhasználták az előterjesztés véglegesítése során. Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdést tett fel Dorkó Oózsef elvtárs, melyre Németh elvtárs válaszolt. Hozzászólások Skultéti János elvtárs a jelentést reálisnak, jónak tartja, ugy gondolja minden olyan főbb folyamatról szól a jelentés, amely a nők vezetői munkakörbe való állítása, felkészítése kérdésében alapvető. Szerinte a kép, amit az előterjesztés bemutat, minden olyan ellentmondást feltár, amely a kérdésben van. Gyakorlatilag a nők teljes egyenjogúsága kérdéséről beszélünk, amely megvalósult a felszabadulással, az alkotmány deklarálja, semmi olyan probléma - jogi vagy más - nincs, hogy egyenjogúságuk nem áll fenn. Amely problémák le vannak irva, abok vennállnak, megvannak. Nem is tudja, hogy alapvető problémaként kell-e ezeket tekinteni. Vizsgálni kell, és ahol tunyaság, értetlenség van, vagy a szemléletben gondok kirívóan jelentkeznek, ott intézkedni kell. Van előrehaladás, de rendkívül lassú folyamatnak látszik. Látszik ebben a kérdésben a párt álláspontja és az, hogy politikai teendőnk a kérdésben milyen nagy horderejű. Üzemüket hozta példának, ahol igen magas a nők aránya. A 3000 dolgozó több mint fele nő. Rájuk is vonatkoznak azok a megállapítások, amelyeket a jelentésben olvashatunk. Az a helyzet náluk is, hogy a társadalmi és politikai testületekben a nők aránya elfogadhatóan jó, ugyanakkor a gazdasági vezetés különféle fokozataiban már a női dolgozók arányszáma nem az összaránynak felel meg. Elmondta, hogy egy-egy kérdés tárgyalásakor izgalmas viták folynak. Kiderül pl, hogy gazdasági funkcióba kinevezés esetén - pl. 15 kinevezésből 2-3 a nő - arányuk nem megfelelő. A viták során megfogalmazódik az ok is. Azok az okok, amelyek tulajdonképpen a jelentésben szerepelnek. Okokhatók a vezetők - gazdasági és politikai okolható a káderelőkészitő terv is, amelyet mi csináltunk, bár ezekben a nők aránya elfogadható és jó szerintünk, de amikor a valóságos kinevezésre kerül sor, nem pontosan ennek megfelelően történik, mert az adott szituáció, a helyzet mást követel. Ez azt jelenti, hogy nem eléggé gondos a káderelőkészités terve, a nevelés terve. Első számú vezetők között náluk sincs nő. Osztályvezető, üzemvezetői szinten vannak. A politikai, társadalmi testületekben lévő arányuk elfogadható, felmerül a kérdés, miért van ellentmondás. Azért, mert a nőkben magukban is van szemléletbeli probléma, nehezen "foghatók be" vezetői beosztásba, vagy legalábbis húzódoznak. Lehet, hogy ez álszemérem és rábeszéléssel megoldható volna, de sokszor találkozunk merev elutasítással.