MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1982. január 5. - 1982. június 22.

42. doboz 1982. 01. 05. – 1982. 06. 22. - 655. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1982. január 5. - Oldalszámok - 655. őe. 6. o.

- 6 ­menye, de ez a lakásépítési problémákat nem oldja meg, különösen ilyen körülmények között, amilyen helyzetben anyagilag most vannak az üzemek. A gondolatot fogalmazzuk meg, tegyék lehetővé, hogy ahol ugy dön­tenek az üzemek, a szociális alap bizonyos részét használhassák fel lakásépítési támogatásra. Barta Alajos elvtárs a pártbizottság vitája alapján támogatja az előterjesztett javaslatot. Néhány érvet emiitett ehhez. Visszaemlékezve a vitára, többen kifejezésre juttatták, politikai­lag, gazdaságilag indokoltnak tartják az irányelvek elfogadását. Elhangzott az is, hogy várhatóan a felnőtt lakosság többségének igazságérzetével találkozik ez majd. Lényeges kérdés ez a megvaló­sítás szempontjából. Következő dolog: várhatóan azt eredményezi az intézkedés, hogy a városokban - és a megyére vonatkozóan a megyeszékhelyen - csökken az állami lakásokkal szembeni igény; méginkább arra készteti az állami lakásokban lakó bérlőket, hogy gondolkodjanak: a lakbér nagy­ságrendet fizetik-e vagy OTP, társasházban, magán épitésü lakásban oldják meg gondjukat, problémájukat. A vélemény-különbségek a két változat között ütköztek, a politikai megvalósíthatóság oldaláról. Tehát milyen hatást vált ki főként lakbér oldaláról az emelés azok körében, akik állami lakásban lak­nak, a többgyermekesek körében, a nyugdijasoknál. És kevésbé mér­legelték a hozzászólók a szellemi foglalkozásúak körében, érthető, hiszen az egy főre jutó átlagjövedelem a szellemi foglalkozásúaknál az átlagnál magasabb. Az I. változat mellett szólt, mert az elmondottakon tul figyelembe veszi, hogy az elmúlt években az alapvető fogyasztási cikkek fo­gyasztói áremelésénél el tudtuk fogadtatni az elvet, hogy a fo­gyasztói áremelés mértékének egy részét ellentételezte a költség­vetés hozzájárulásként. Ezt a hozzájárulást a lakosság jó része megkapta, a hozzájárulás mértéke évről évre csökkent. AzI. változat emellett egyértelműen állástfoglal, azzal foglalkozik, hogy lakbérkedvezmény, hozzájárulás legyen-e átmeneti jelleggel. Az is idetartozik, hogy az I. változat 130 %-os lakbéremeléssel, a II, változat 40-50 %-kal számol. Az I. változat kb. 3 óv alatt lefut, a II. pedig 6-7 évre tervezi. Ugy véli a korábbi gyakorlatból következően, hogy sikerül meggyőzni a felnőtt lakosságot, hogy ennek bevezetése a lakosság terheiben arányosan jelenik meg 3 év alatt. Schmidt Rezső elvtárs a városok-községek közötti differencia, a közeíités vonatkozásában felvetette, hogy legdrágább az építkezés 1 Budapesten. A lakásgazdálkodás, lakásépítés költségei szempontjából ha igaz, hogy a vidéki város és község között egyenetisiteni kell a dolgot, akkor ez fokozatosan igaz Budapest és a vidék vonatkozá­sában, az infrastruktúra lényegesen magasabb költségben jelentkezik, mint vidéken. Ezt mindenképpen szükséges megjegyezni a vélemény-nyilvánitásban a központi szervek felé, hogy mérlegeljék. Hem megyei I ~ Leváí 'ÍL_J

Next

/
Oldalképek
Tartalom