MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1979. január 9. - 1979. június 26.
36. doboz 1979. 01. 09. – 1979. 06. 26. - 575. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1979. február 6. - Oldalszámok - 575. őe. 3. o.
- 3 Másik dolog, amire szerintük nagyobb gondot kellene forditani; tudatos bérpolitikai koncepciók kialakítására kellene törekedni. Az a középtávú bérpolitikai terv, amely a vállalatok egy részénél készül, nem érvényesiti az éves bérfejlesztési törekvéseket, a bérarányok helyesebb alakitását az egyes szakmák között. Nagyon erős az egyenlősdire való törekvés, megszüntetése összefogott munkát igényel. A bér juttassa kifejezésre a ténylegesen jobb munkát, arra ösztönözzön. Lépjünk fel az un. év végi jelentős jutalmazások ellen, mely a béralap terhére történik, nincs teljesítményhez kötve, szubjektiv tényezők határozzák meg az elosztását. Az elmondottakkal kiegészítve aza anyaggal egyetért. Köpf Lászlóné elvtársnő elmondotta, hogy ismerik az esti egyetem által készitett felmérést. A kérdése nem erre irányult. Tapasz-' talják, hogy az ifjúsági törvény néhány fontos előírása az életben nem érvényesül, sok helyen a pályakezdőkkel való foglalkozás az első öt évben - pl. a bérezés tekintetében - nem szerepel kiemelt szempontként. Ha erre párthatározat isvan, szerinte ilyen előterjesztésben ez a dolog egy szempontként meg kellene hogy jelenjen. Vaskó Mihály elvtárs javasolta, hogy a vb vegye tudomásul a jelen test. Politikailag nagyon lényeges területet tesz vizsgálat tárgyává, helyes, értelmes dolog volt napirendre tűzni. A differenciálódás - ami a bérezésben az életben van - nem tűnik ki eléggé a jelentésből, az átlaghelyzetet mutatja be. Mivel óriási a jövedelmek közötti különbség, a jövőben ezt politikai szempontból vizsgálni kell. A jelentés alapján megnyugodhatunk, mert az átlagbérek alakulása megfelel az országos átlagnak. De hogy milyen a szóródás a bérekben, milyen különbségek vannak, milyen szociális, politikai feszültséget okoznak, ezek lényeges politikai kérdések. Vagy a férfi és női munkabérek közötti különbség, ezt is indokolt ilyen módon vizsgálni. Ténykérdés, hogy a férfii és női munkaerő bérezésében haladtunk előre, de az is igaz, még mindig nem érvényesül az azonos munkáért azonos bér elve. Dorkó elvtárs javaslatával kapcsolatban: ne általában a pártszerveknek, hanem az épitőipar területén működő pártszerveknek fogalmazzuk meg ezt feladatként, ha nincs megfogalmazva. A bérpolitikai koncepcióval kapcsolatos felvetést érti, de rendkívül nehéz helyzet van. A jelenleg alkalmazott bérezési rendszerből kiemelte, mint torzitó problémát az átlagbér-mitoszt, mely óriási nehézségeket okoz, Nemcsak a bérezés vonatkozásában, hanem a létszám alakulásában is, Hogy valakinek többet tudjanak adni a munkája alapján, ehhez felvesznek alacsony bérű embereket. És itt sokkal nagyobb kérdésről van szó, mint arról, hogy nincs megfelelő bérezési koncepció. * Heves megyei Levéltár