MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1977. július 12. - 1977. december 27.

33. doboz 1977. 07. 12. – 1977. 12. 27. - 541. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1977. november 25. - Oldalszámok - 541. őe. 55. o.

- 55 Minden problémával együtt konzervgyáraink jól dolgoztak és dolgoznak, a felvásárló szervek a nehéz körülmények között alapvetően ellátták feladatukat. A mezőgazdasági vállalatok, tsz-ek sokkal kevesebb termést jeleztek, mint ami termett. Kiderült, hogy kétszer annyi van. Nehéz igy szállitó eszközt stb-t biztositani. Ebben is van spekuláció: ha kevesebbet jeleznek magasabb a felvásárlási ánstb. Sokan szóltak a munkafegyelemről. Mindannyian tudnánk példát mondani arra, hogy az ember bemegy a gyárba ós azt látja, hogy ott renobsen dolgoznak, nincs belső munkanélküliség, rendesen folyik a munka.Erkölcsi kérdés is a munkafegyelem, de ne gondoljuk, hogy prédikációval meg tudjuk oldani. Egyre modernebb technika és munkaszervezés kell, és a végzett munkával arányos anyagi ösztönzés, A fiatalokról általában jó a véleménye. Egy dolgot ne felejtsünk el, egészen más élményük van,mint nekünk. Mi átéltük a háborút, az ellenforradalmat, a termelőszövetkezetek szervezését stb. A mai fiatal ezeket nem élte át és az nem bün, örüljünk, hogy olyan korban született, amikor simábban mennek a dolgok. Hogyan lesznek mégis szocialista emberek. Az iskolától nem lehet elvárni, az iskola sok mindenre megtanitja, marxizmusra is, de a gyerekre elsősorban a környezet hat. A legjobb iskola sem tud annyira hatni mint a szülői és más környezet, és a tanulás nem fejeződik be az iskolában. Nem kész az ember, amikor az iskolából kijön. Tanulás és tapasztalat együtt neveli a szocialista embert, vagy inkább forditva, a tapasztalat és a tanulás. Mindnyájunkat a tapasztalat tett kommunistává. Fontos a környezet, ezért társadalmi ügy a fiatalok nevelése. Egyetért azzal, hogy a legtöbb társadalmi munkát a pedagógus végzi, sokszor még a nevelő munka rovására is. De a pedagógus is olyan, mint bárki más, vannak jó, közepes és gyenge pedagógusok. Hogy alkalmasak lesznek-e az uj tantervek oktatására? loo százalékuk nem. Kell a továbbképzés. Nem lesz egyszerű, lesznek kiválók - ez lesz a kisebbség -, lesznek alkalmatlanok is, de ezeket is alkalmazni kell, mert nem tudunk mást tenni. A marxizmus oktatásáról: egy időben azért folyt a harc, hogy kezeljék ugy, mint más tárgyat, azért, hogy befogadják tantárgynak. Ezt elértük előnyével és hátrányával. Ki a hibás? A fiatal nem. Kivülről nem tudunk tekintélyt adni a marxizmusnak, tekintélyt csak az oktatás teremthet. Az a ó- tapasztalat, hogy sok kérdésre,ami a fiatalokat érdekli, nem kapnak elég választ. Ezért bizonyos fokig azt mondaná, hogy a marxizmus oktatását ne ugykezeljük, mint pli a matematikát. Elképzelhető az is, hogy az oktató, ha a világban történik valami, vagy a hallgatókat foglalkoztatja valami, azt próbálja magyarázni ós a kérdésre próbáljon választ adni. Pl. a Charta 77. Nem kell titokban tartani, de nemcsinálhatjuk, hogy az újságban megirjuk. Hisz éppen ezt szeretnék azok. .•'".. Htjyas megyei IwéRáf