MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1974. július 2. - 1974. december 31.
27. doboz 1974. 07. 02. – 1974. 12. 31. - 465. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1974. december 31. - Oldalszámok - 465. őe. 40. o.
- 11 az átlagosnál nagyobb mértékben növekedett a nehéz fizikai munkát végző, többmüszakban dolgozó munkások, valamint a női szak- és segédmunkások bére. Továbbra is gond azonban, hogy a férfi és női munkások átlagbére közötti különbség fennmaradt, amelynek oka a korábban kialakult bérarányok és az eltérő szakmai képzettség. Kedvező, hogy a nagycsaládok jövedelme az átlagostól nagyobb mértékben növekedett, a családok összes jövedelmének kiegyenlitődési folyamata volt tapasztalható, az egy főre jutó jövedelmek különbségei mérsékelten csökkentek. Egyes rétegek bérszínvonalának növekedése - a kereskedelemben, az állami mezőgazdaságban dolgozóké - elmaradt az átlagtól, alig növekedett. A munkaidőcsökkentés tovább folytatódott. A közhivatalokban és intézményekben, a kereskedelemben is bevezetésre került a negyvennégy órás munkahét. Jelenleg csökkentett munkaidőben dolgozik az összes foglalkoztatott 70 %-a, az ipar területén pedig 95 %» A kereskedelmi hálózat fejlesztése az országosnál nagyobb, ugyanakkor a kiskereskedelmi forgalom az országosnál kisebb mértékben növekedett, üj ABC áruházat és vegyesboltot 14- községben hoztak létre, több nagy alapterületű kereskedelmi egység üzembehelyezésével javult a hálózat koncentráltsága a három városban. A fejlődés ellenére jelenleg is gond - elsősorban a városokban, a Bükk, Mátra hegységekben - a megyébe látogató bel- és külföldi turisták kulturált ellátása, kiszolgálása. A kiskereskedelmi forgalom évenként 7,3 %-kal nőtt. A fogyasztási cikkek kinálata tovább javult. Az alapvető fogyasztási cikkek a megye minden településén megvásárolhatók. Az átlagosnál nagyobb kereslet volt a vegyipari cikkek, a tartós fogyasztási cikkek, a bolti élelmiszerek és az élvezeti cikkek iránt. Javult a ruházati cikkek kinálata is. Nem volt megfelelő az ellátás cipőféleségek, gyermekruházati, lakásfelszerelési cikkekből, háztartási gépekből, alkatrészekből és butoráruból. A szolgáltató tevékenység javult, az állami szektor szerepe nőtt. Uj szolgáltató házak, autó-szervizek épültek. Az elektromos háztartási gépek és berendezések javitó hálózata bővült. Számos területen azonban - a lakáskarbantartó, textiltisztitó, méretes szolgáltatásban - lassúbb a fejlődés, elmarad az igények fejlődésétől, ma is gondot okoz a szolgáltatás minősége és kulturáltsága. A lakás-ellátottság javult az országosnál is kedvezőbben. A IV. ötéves tervi - 10.800 db - lakás megépül, tulteljesités várható. A lakásépités belső aránya nem a terveknek megfelelően alakul, a tanácsi célcsoportos lakásszám kisebb, az egyéb nagyobb lesz a tervezettnél. Az elmaradás, a közmüvesités lemaradása, az előkészitettség hiányosságai a tervezettnél magasabb áremelkedéssel függ össze. A községek lakásellátása kedvezőbb a megyei átlagnál. A párthatározatot követő állami intézkedések hatására kedvezőbbé vált a munkások és nagycsaládosok lakásellátása. A városokban 242 munkáslakás épült meg"munkáltatói és állami támogatással, s egyéb lakásépitési formában 650 munkás és munkahelyi vezető részesült 45 millió forint munkáltatói támogatásban. A lakások közműellátottsága javult, első-' sorban a megépült uj lakások jobb közműellátottságának következtében. Heves megyei Levéltár
