MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1974. július 2. - 1974. december 31.

27. doboz 1974. 07. 02. – 1974. 12. 31. - 465. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1974. december 31. - Oldalszámok - 465. őe. 36. o.

- 7 E nélkül az évi növekedés 4-5 %-os csak* A két nagy ipari üzem termelésbe való belépése az országos jelentőségén tul kedvező hatást gyakorol a megye társadalmi, politikai életére is. A készletek növekedési üteme kisebb a termelés növekedésénél• Az ország ipari termelésében a megyei termelés részesedése tovább nőtt. Lignitből, villamosenergiából, félvezetőkből, filteres cigarettából, fémcsomagoló eszközökből, cukorból az országosnak jelentős hányadát itt termelik meg. A központi programokhoz kapcsolódó üzemek elősegítették a feladatok sikeres végrehajtását. Jelentős a gépipari kapacitás növekedése. Megépült a Mátravidéki Fémmüvek füzesabonyi gyára, a Finomszerelvénygyár hevesi üzeme, a VILATI egri gyárának több csarnoka, az Egyesült Izzó Félvezető Gyára. Hatvanban könnyűipari bázisüzemet, a Duna Cipőgyár telepét hozták létre. Az állami vállalatok mellett az ipari szövetkezetek is több kisüzemet létesítettek. Több üzemi rekonstrukció valósult meg a bútor, cukor, bor és kenyérgyártás területén. Kedvező, hogy a beruházások, a rekonstrukciók hatására fokozódott az ipar koncentrációja, javult a dolgozók szociális és munkahelyi ellátottsága, a létrehozott uj munkahelyek jelentős részében nők dolgozhatnak, A megye déli részén tervezett ipartelepítés megvalósult, de az ipari munkahelyek területi megoszlásának aránytalanságát nem tudta kellően mérsékelni. Továbbra is jellemző szervezeti forma a nem önelszámoló gyárak, telepek nagy száma, aránya. Az ipari munkások egyharmada ezekben az üzemekben dolgozik. E tény politikai feszültségek forrása és sok nehézséget okoz az üzemi és munkaszervezési feladatok végrehajtásában is. Az épitőanyag- és élelmiszeripari üzemek egy részénél átmeneti termeléscsökkenés következett be, amely a beruházási kereslet visszaesésével, a mezőgazdasági nyersanyag-ellátási gonddal van összefüggésben. 19?4-ben sok gondot okozott az anyag- és alkatrészellátás egyenetlensége. Az élő- és holtmunkával való takarékosabb gazdálkodás a hatékonyság javulását eredményezte. A termelő erők növekedése a termelés ós a hatékonyság emelkedésével járt együtt, A termelés növekedése 80 %-ban a termelékenység növekedésének eredménye. Csökkent a fajlagos anyagfelhasználás. Ennek ellenére az üzem- és munkaszervezés színvonalának további emelésében jelentős tartalékok vannak. A javuló munkaerő- és bérgazdálkodás következtében az üzemek többségében megszilárdult a törzsgárda, csökkent a fluktuáció, A dolgozok összetétele kedvező irányban változott, A betanított és segédmunkások átképzése következtében a szakmunkások aránya 4-0 %-ról 44 %-ra, a női dolgozók aránya pedig 40 %-ról 42 %-ra emelkedett, A pozitiv változások mellett kedvezotlenségek is tapasztalhatók; - az üzem- és munkaszervezés javitásával kapcsolatos tevékenység nem vált az irányitó munka szerves részévé; - egyes gépipari üzemekben alacsony és csökkenő az eszköz-kihasználás mértéke; l uvéHár__J i