MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1973. június 5. - 1973. december 27.
25. doboz 1973. 06. 05. – 1973. 12. 27. - 425. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1973. június 19. - Oldalszámok - 425. őe. 11. o.
- IX Tárgyalások folynak az NDK-val és kilátás van arra, hogy kooperációs gyártással a probléma 1975-re megoldódik. - Egyetért azzal, hogy kevés a jó tipusterv, és azok nincsenek üzetaileg kipróbálva. - A szarvasmarhatenyésztéssel kapcsolatos dotációs és jövedelempolitikai szabályozás előreláthatólag nem változik meg. - Az ország más megyéjéből nem jeleztek olyan mérvű következményes károkat a Járvány után, mint amilyen Heves megyében tapasztalható. Végül ismételten aláhúzza a háztáji szarvasmarhatartás jelentőségét és segítésének fontosságát. Megemlíti, hogy országosan felülvizsgálják az állategészségügy helyzetét, különös tekintettel a terjedő iparszerü állattartásra. Sramkó László elvtárs; Bár hatnak a száj- és körömfájás következményes kárai, azok alapjában véve a program végrehajtását nem akadályozzák meg. A szarvasmarhatartásban vannak a legnagyobb tartalékaink és az alacsony fajlagos mutatók Imiatt a legnagyobb fejlesztési lehetőségek. Ki kell használni azokat a tartalékokat, amelyek üzemi szinten adottak, és a fejlesztés alapfeltételét képezik. Mindenekelőtt biztosítani kell a takarmányellátást, ezen belül ki kell használni a legelőkben rejlő óriási lehetőségeket. A járásban a kukoricatermelés zárt rendszerének megvalósítására társulás alakult. Helyes lenne, hasonló társulások megalakulását más területeken is szorgalmazni. Javaslatot tesz: - a jelentésben is emiitett irreális fejlesztési tervek felülvizsgálatára és átdolgozására; - A megyében hagyományos tenyészkörzetek felülvizsgálatára olyan szempontból, hogy az ottani állomány és tenyésztői tapasztalatok hogyan segíthetik elő a program sikeres megvalósítását. Papp János elvtárs; Egyetért azzal, hogy a programnak jó-ihatása volt. Vitatja a száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hirzérlat helyességét. Szerinte a megfelelő tájékoztatás helyesen orientálta volna a lakosságot, sőt fel lehetett volna használni a járvány elleni küzdelemben is. Gősi Sándor elvtárs : A hirzárlatot az indokolta, hogy az ország 1973• január 5-től járványmentesnek nyilvánította magát különböző okokból /export, piacmegtartás/. Ezután már nem volt szabad a kérdéssel nyilvános fórumokon foglalkozni. Klaisz Ferenc elvtárs elj/fogadja az észrevételeket. Kiemeli, hogy a magyar tarka fajtában lévő genetikai lehetőségek még közel sincsenek kihasználva. Éppen ezért a keresztezés az állomány 1-%-án nem elmarasztalható, hiszen elsősorban cél a magyar tarka \ Hwesmegyell 1 levéltár J
