MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1972. január 4. - 1972. október 24.
23. doboz 1972. 01. 04. – 1972. 10. 24. - 388. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1972. január 18. - Oldalszámok - 388. őe. 5. o.
- 5 • Az ipari, építőipari termelés a nagyarányú fejlesztések miatt eddig évről évre dinamikusan növekedett, az elkövetkezendő években azonban ez nem várható, mert lassan minden nagyberuházás befejeződik. Véleménye szerint sem jé az eszközök kihasználása, ezt bizonyította az 1971-es felmérésük is és valészinüleg romié tendenciát mutat az ujabb felmérés eredménye is. Etéren előbbre kell lépni, mert az élőmunka termelékenysége az eszközök jobb kihasználása nélkül nem fog növekedni. Mudriczki elvtárs hozzászólásához kapcsolódva elmondja, hogy nincs nagy eltérés a munkások és alkalmazottak átlagbérének növekedése között. Jelentősebb eltérés a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági foglalkoztatottak között áll fenn. Az 5* oldalon taglalt szabályozókkal kapcsolatos megjegyzéshez hozzáfűzi, hogy jogos a megállapítás, mert néhány szabályozó többszöri módosítása nem tette lehetővé a koncepciózus fejlesztéseket, illetve gazdálkodást. Bárta Alajos elvtárs hozzászólásában elmondja, hogy az 1971. december l-i &B ülés határozatai, illetve megállapításai nagyon jól ráillenek megyénkre is, mert azonosak a gondok az országossal. Ezek közül a kérdések közül kettőt szeretne kiemelni: az egyik az üzem- és munkaszervezés kérdése, a másik a gazdaságtalan termelés részarányának csökkentese. - Változott a vállalatok megítélése abból a szempontból, hogy méláik a jól szervezett vállalat. Az uj irányítási rendszer bevezetése előtt az volt a jő vállalat, amelyiknél a tervek végrehajtásával a legkevesebb baj volt. Jelenleg sokrétűbb igényeket kell kielégiteni egy vállalatnak, figyelembe kell venni a piaci igényeket, eleget kell tenni a költségvetési befizetéseknek és egyidejűleg alapokat is kell képezni a saját fejlesztésre. Tehát a követelmények nagymertékben megváltoztak, a szervezettség koránt sem ennyire. Sok ellentmondás gyökeredzik e kérdésben és néhány kedvezőtlen szemlélet is a szervezetlenségre vezethető vissza. Megyénkben kevés a jó példa, hasonló a helyzet országosan is, ezért foglalkozott vele a Központi Bizottság és nem ajánlotta, hanem előirta a téma széles körű megvitatását, illetve politikai akció beindítását. A kérdésnek több politikai vonatkozása van, elsősorban a munkahelyi légkör, de nagymértékben függ a szervezettségtől, illetve szervezetlenségtől a vezetés tekintélye, a tartalék feltárás, az alkotó, kezdeményező készség, stb. A kedvezőtlen helyzetet előidéző szervezetlenség néhány esetben személyi cserét vont maga után. Megállapítható tehát, hogy a szervezési kérdések nagymértékben befolyásol:] ák a közhangulatot . Véleménye szerint az üzemi vezetés támaszkodhat a dolgozókra és annak ellenére, hogy
