MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1970. július 7. - 1971. február 22.

21. doboz 1970. 07. 07. – 1971. 02. 22. - 361. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1971. január 19. - Oldalszámok - 361. őe. 19. o.

• III. napirend Br. Tamás László elvtárs az alapszervezeti taggyűléseken és a párt­értekezleteken elhangzott észrevételek és javaslatok hasznosításáról az alábbi szóbeli jelentést adta: A megyei párt-végrehajtóbizottság 19?o. november 2o-i határozatának megfelelően a járási jogú pártbizottságok napirendre tűzték és meg­tárgyalták az alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűléseken és párt­értekezleteken - a párttagság részéről - felmerült javaslatok, észre­vételek lerendezésének és hasznosításának tapasztalatait. A végrehaj­tó bizottságok megállapításai, valamint a megyei pártbizottság munka­apparátusának tapasztalatai alapján az alábbiakat adta elő tájékozta­tásként : Az augusztusi beszámoló és a szeptemberi vezetőségválasztó taggyűlések, • valamint a különböző szintű pártértekezletek munkájára az aktivitás, a nyilt, őszinte és kritikus légkör volt a jellemző. A párttagok bátran vetették felé észrevételeiket, javaslataikat, a tényleges, vagy vélt problémáikat. Az élet minden területét érintően hangzottak el hozzá­szólások, foglalkoztak a pártélet, a gazdaság, az ideológiai, kulturális és szociálpolitikát érintő kérdésekkel. A közbeeső pártértekezleteken 122, a járási jogú pártértekezleteken 139> a megyei pártértekezleten 32 hozzáseolás hangzott el. Az alapszervezeti taggyűlések, valamint a csucsvezetőséget választó összevont és küldöttgyűléseken elhangzott fel­szólalásokkal együtt összesen 714-9 párttag mondta el véleményét. A hozzászólók többsége felszólalásában több témát érintett, igy a fel­vetések száma meghaladja a hozzászólások számát. A hozzávetőleges becs­lések alapján a kongresszusi előkészületek során közel 2o ezer javaslat, észraétel hangzott el. Az elhangzott javaslatok egy része a kongresszus dokumentumaihoz kapcso­^k lódott, inig a többség helyi - megyei, járási, községi, üzemi stb - kér­désekkel foglalkozott. A dokuemntumokhoz kapcsolódó hozzászólások alap­jában pozitivak voltak, az állásfoglalásokból a párt politikájával való egyetértés tűnt ki. Általános tapasztalat, hogy a párttagság által felvetett problémák nem egyéni gondokat, személyes kivánalmakat tartalmaztak, hanem olyan közös­ségi kérdések megoldásáról szóltak, amelyek a kollektívákat, pártszerve­zeteket, pártszerveket, üzemeket és intézményeket érintenek. A felvetések tovább növelték a pártélet demokratizmusát, a pártvezetés kollektivitását. Az alapszervezeti taggyűléseken felvetett £« problémákat a taggyűlések jegyzőkönyvében rögzítették, melyeket a járási jogú pártbizottságok kéz­hezkaptak és rendszereztek. A rendszerezés alapja az volt, hogy egyrészt feldolgozták, a felvetések a gazdasági, politikai élet mely területét érintik, másrészt a megoldást aképpen eszközölték, hogy helyi, középszintű, vagy országos szervek hatáskörébe tartozik. I16V6S mcfyci Levéltár In i i • •

Next

/
Oldalképek
Tartalom