MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1970. július 7. - 1971. február 22.

21. doboz 1970. 07. 07. – 1971. 02. 22. - 354. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1970. szeptember 28. - Oldalszámok - 354. őe. 20. o.

Megyénk kedvező természeti, földrajzi adottságai, gazdag gyógy- és ásványvizkészletei, történelmi emlékei, jóminőségü borai kedvező fel­tételeket jelentenek az idegenforgalom dinamikus fejlődéséhez. Me­gyénkben a szálláshelyek száma növekedett, azonban csak szerény mér­tékben, messze az igények mögött maradva. Az idegenforgalmi fogadási feltételekben bekövetkező fejlődés nagyrészt megyei eszközök felhasz­nálásának eredménye. Az országos szervek e vonatkozásban nem nyújtottak a megyének megfelelő segítséget. Megyénkben 1967# **• félévben kezdődött meg a 44 órás munkaidő beveze­tése, 197o. január l-ig közel 4-3 °°° fő ipari és épitőipari vállalati dolgozó tért át a röviditett munkaidőre. Ez az 1969, évi létszám alap­ján az Összes ipari és épitőipari dolgozóknak 82 %-át jelenti, A röviditett munkaidőre való áttérést a vállalatok egy része az irány­elveknek megfelelően hajtotta végre. Az üzemek jelentős részénél azonban nem kellően megalapozott munkaidőcsökkentés következtében emelkedett á túlóra, növekedett a létszám, csökkent a termelékenység, A röviditett munkaidő bevezetése a dolgozók hangulatára igen kedvezően hatott, élet­körülményeikben jelentős változást eredményezett. Különösen a női dol­gozók érezték nagy segítségnek ezen intézkedést, A megye lakásellátottsága lényegesen javult, A III, ötéves tervidőszak végére - elsősorban a nagyarányú magánlakásépitések eredményeként ­^ megyénk ellátottsága kedvezőbb, mint az országos, A magánlakásépités arányának növekedése következtében az ellátottság színvonala telepü­lésenként igen eltérő, A növekvő községi lakásállomány mellett a köz­ségi lakosok száma csökkent. Városainkban viszont a növekvő lélekszám lakásigényét a jelentős lakásépités sem tudja ellensúlyozni és igy összességében a lakásgondok csak kismértékben enyhültek. Településeink döntő többségének ellátottsági szinvonala megfelelő és szerepkörük távlatokban is rendezett, A pozitiv tendenciák mellett fe­szültségek is keletkeztek, A kedvezőtlen vonások többek között abból adódtak, hogy az ágazatfejlesztési politikát és a tervszerű, tudatos területfejlesztési tevékenységet nem sikerült megfelelően összehan­golni, így településeink ellátottsági színvonala azonos szerepkörű települések esetében is nagymértékű differenciáltságot mutat. Ez há­rom városunk vonatkozásában is megmutatkozik. Legkedvezőbb az ellátott­ság Gyöngyösöd, kedvezőtlenebb a megyeszékhelyen és legkedvezőtlenebb [ Hevesmegyei I Levéltár |

Next

/
Oldalképek
Tartalom