MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1970. július 7. - 1971. február 22.
21. doboz 1970. 07. 07. – 1971. 02. 22. - 353. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1970. szeptember 15. - Szóbeli bejelentések: Népújság példányszámának növelése - Oldalszámok - 353. őe. 12. o.
alakulása - a szocialista demokrácia fejlődése, a tömegek tudatosságának növekedése, a dolgozó osztályok és rétegek alapvető érdekeinek egybeesés© - lehetővé tette a mozgalom tevékenységének szélesebbkörü kiterjesztését, A népfrontnak politikai, közjogi, tömegmozgósitási és tömegnevelési feladatai vannak. Ez a négy funkció a legvilágosabban, a szocialista demokrácia fejlesztésével kapcsolatos népfront munkában valósul meg. A funkciók közül azonban három - a politikai, tömegmozgósitási és tömegnevelési - a népfrontbizottságok mindén működési területén megjelenik. A népfrontmozgalom jellegéből következik, hogy tevékenységét falusi és városi lakóterületeken fejti ki. A jelentősebb társadalmi tömegszervezetek, mozgalmak vezetői a különböző szintű népfronttestületek megválasztott tagjai, s igy - képviseleti alapon is - segítik a népfrontmozgalom tevékenységét és részesei a népi nemzeti egység szélesítésének, fejlesztésének. Ennek megfelelően a népfrontbizottságok politikai munkájuk során egyrészt a lakóterületeken szervezett akciókon, másrészt a népfront testületekben résztvevő társadalmi tömegszervezetek által végzett, vagy a népfronttal koordinált rendezvényeken keresztül kerülnek kapcsolatba a társadalom különböző osztályaival, rétegeivel, ^k Társadalmunk két alapvető osztálya a munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság személyes közreműködése nélkül a népfront alkalmatlan lenne arra, hogy a szocialista nemzeti egység kifejezőjeként jelenjen,meg a közéletben. Ezért részvételük alapvető fontosságú politikai kérdés. A legszorosabb kapcsolat a termelőszövetkezeti parasztsággal alakult ki az elmúlt években, A munkások személyes részvétele a népfront testületekben még nem kielégitő, ugyanakkor pozitiv, hogy a lakóterületi rendezvényeken község- és várospolitikai.akciókban egyre nagyobb számban és növekvő aktivitással működnek közre. Az értelmiségi rétegek közül a pedagógusok és a népművelők évek óta aktivak, ,bár az utóbbi időben néhány helyen bizonyos fásultság is tapasztalható. Ennek »ka: a népművelés egész rendszerének, anyagi alapjainak kialakulatlansága, a stabilitás hiánya, továbbá e csoportok nagy részének jelentős társadalmi túlterheltsége. A műszaki, mezőgazdasági és a közgazdász értelmiség társadalmi tevékenységében van némi előrelépés, de ez még nem kielégitő. r — : n i Heves megyei Levéltér
