MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1970. január 6. - 1970. június 23.
20. doboz 1970. 01. 06. – 1970. 06. 23. - 343. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1970. április 28. - Oldalszámok - 343. őe. 65. o.
ii. Országos viszonylatban a mezőgazdasági szakmunkásképzés 1959/6o-as években indult be. Ezt követő időszakban jelentősen fejlesztették a szakmunkásképző intézeteket, A mezőgazdasági üzemek szakember igényének kielégítése szervezett szakmunkásképzés keretében részben megyén belül, részben megyén kivül folyik. A megyei tanács felügyelete alá tartozó szakmunkásképző intézetekben a kertészeti üzemágak /szőlő, gyümölcs, zöldség, disznövény-termesztő/ képzése folyik. A gépes szakmában /növ.termesztő gépész 5 A öntözéses gépész, növényvédő gépész/ szintén megyén belül a MÉM felügyelete alá tartozó pétervásárai szakiskolában, mig az állattenyésztés ágazatban megyén kivül /Balassagyarmat, Abaujszántó, Szikszó, Tata/ folyik a szakmunkások képzése. A termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban dolgozó szakmunkások létszámát a 4-.sz, melléklet tartalmazza. A jelenlegi szakmunkáslétszám nem kielégitő. A jövőben még nagyobb súlyt kell helyezni a szakmunkásképző intézetek férőhelyeinek betöltésére, a beiskolázás maradéktalan megvalósítására. Az évenként kiképzett szakmunkások száma a gfe jelenlegi fejlődési ütemben eiegendő lenne, alapvető probléma viszont az, hogy a végzett szakmunkások közel 4o %-a nem az élelmiszergazdaságban helyezkedik el. Ez főleg a gépész-szakmunkásokra jellemző. Mindezt szemléltetően az 5 0 sz a melléklet tartalmazza. A fiatal szakmunkások élelmiszergazdaságon kivüli elhelyezkedésének okai: az iparhoz képest lényegesen hátrányosabb élet- és munkakörülmények, szociális és kulturális ellátottság nem kellő szintje, téves szemléletek egyrészt a szakmunkások, másrészt egyes termelőszövetkezeti vezetők részéről. Az ifjúsági szakmunkásképzések mellett folyik a felnőtt szak- és betanított munkások továbbképzése is. E feladatot Heves megyei Levéltár
