MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1970. január 6. - 1970. június 23.

20. doboz 1970. 01. 06. – 1970. 06. 23. - 341. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1970. április 1. - Oldalszámok - 341. őe. 39. o.

-&^ Az ipar szegény, hevesi járás területen elsősorban, de a gyöngyösi és az egri járásban is számottevő gondjaink vannak a nők növekvő foglalkoztatási igényeinek kielégítésében. A falu, a termelőszövetkezetek életében a nők tevékeny részvétele igen fontos tényezővé vált. Az. ágazatban foglalkoztatottak számának 49,7 Súa, 30 691 nő dolgozó. Jelentős a számuk a kereskedelemben is 6 334 fő, az ágazatban foglalkoztatottak számának 61,2 %-a. Az oktatás, művelődés és egészségügyi területeken megnövekedett számuk és arányuk. Az összes női keresők 16,5 %-a értelmiségi és alkalmazotti minőségben dolgozik. A 2393 pedagógus közül csaknem fele, 1566 nő. A nők társadalmi és közéleti tevékenysége az utóbbi időben egyre jelentékenyebb. A párt vezető testületeiben 480, a tanácsokéban 733 fő a számuk, Hazafias Népfrontban 1093. A KISZ választott testületeiben 28, a szakszervezeti szerveknél 30-35 % a tisztségviselő nők számaránya. A pártba 1966-1969. évben felvett 1.903 fő közül 23,4 % nő. A pártoktatásban is a tömegoktatás szervezett és káderképző tanfolyamokon 4.321, az összes hallgatók 25,4 %-a nő. A tömegoktatás laza formáin kb. 12 ezren vettek részt. Mégis a vezető beosztásban dolgozó nők arányszáma messze elmarad attól az aránytól, amit a kereső w munkában elfoglalnak. A 177 iskolaigazgató közül mindössze 22 nő van. A tsz~ek vezetőségében 395 nő vesz részt, a különböző bizottságokban már 786, I. A nők társadalmi, helyzetének főbb jellemzői 1# A nő a munkában A megye bérből és fizetésből élő dolgozói közül 36,4 % női munkaerő. Nagy részük szakképzettség nélkül kerül munkahelyére. Hátrányos helyzetük egyik forrása ez is. A szakmunkás munkakört betöltő nők aránya az iparban 1964-ben 8,2 %

9 1968-ban 8,3 %. Heves megyei Levéltár