MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1969. július 1. - 1969. december 16.
19. doboz 1969. 07. 01. – 1969. 12. 16. - 327. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1969. szeptember 9. - Oldalszámok - 327. őe. 2. o.
a. • I* napirend Barta Alajos elvtárs kiegészítésként elmondotta, hogy az egyes dolgozók életmódját a csökkentett munkaidő differenciáltan "befolyásolja* A röviditett munkaidő bevezetése bizonyos életmódbeli változásokat eredményez az érintett munkavállalóknál, melyek eltérd sajátosságokat mutatnak foglalkozási ágak szerint, lakóhely szerint, nem szerint stb* A napirenddel kapcsolatban kérdéseket tett fel: Havellant Ferenc, Papp János, Sramkó László és Oláh György elvtárs. A kérdésekre Barta Alajos elvtárs válaszolt* Hozzászólások Mudriczki János elvtárs a jelentést jónak tartja* A csökkentett munkaidő bevezetésének igen fontos gazdasági és politikai jelentősége van* Jelentős mértékben elősegítette a demokratizmus kifejlesztését* Megállapítható, hogy az intézkedési tervek alaposak* reálisak voltak, azonban a munkaerő-tartalékkal nem számoltunk és ez nagymértékben gátolta a műszaki fejlesztés színvonalának növekedését* Megállapította, hogy a létszám az iparban U %-kal magasabb a bázishoz viszonyítva* A kereskedelemben és a közlekedésben, valamint a szolgáltató vállalatoknál a csökkentett munkaidőd bevezetése különösebb nehézséget nem okozott* Csupán az Igercsehi Bányaüzemnél jelentkezett probléma, ahol bércsökkenés jelentkezett* Ízt azonban bérfejlesztéssel korrigálnák* A jövőben szükséges az intézkedési tervek következetesebb megvalósítása* A Oláh Gy ör gy elvtárs szerint a jelentés a tapasztalatok összegezéw sere alkalmas* Az anyag viszonylag pozitív összefoglalója reális, azonban van néhány terület, illetve néhány jelenség, ahol az eredmények nem megnyugtatóak* így a vállalatok 42 %-ánál bekövetkezett eredményromlás kedvezőtlen* Ez azt bizonyltja, hogy a rövidített munkaidőre való áttérés tervei nem voltak reálisak, vagy pedig azok nem realizálódtak* Az eredetileg kitűzött cél nem teljesítése politikailag és gazdaságilag is káros* A termelésben es a gazdálkodásban a csökkentett munkaidő bevezetése eredményromlást nem okozhat* Az eredeti célkitűzésekből kiindulva kell a tapasztalatokat értékelni* Ugyancsak kedvezőtlen jelenség, hogy a rövidített munkaidőre való áttérés fogalma azonosult a szabad szombat fogalmával* A szabadidő növelését célszerű lépcsőzetesen megvalósítani, mert pl* a kereskedelem nem lesz képes a lökésszerűen megnövekvő szombati forgalom lebonyolítására. Hasonló a helyzet a lakossági javitó-szolgáltató tevékenységben is*
