MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1968. július 2. - 1968. december 29.

17. doboz 1968. 07. 02. – 1968. 12. 29. - 305. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1968. november 19. - Oldalszámok - 305. őe. 36. o.

Az évről évre visszatérő takarnányhiány elsősorban abból adó­dik, hogy az átlag terelések növekedése nem.követi az élőállat és állati termék ternelésének növekedését. A szálas- és tömeg­takarmány, de az abrakfélék átlagtermése is 15-2o %-kal az országos alatt van. Főleg a szálas- ós tömegtakarnánybázis biztositásában nagy sze­repet játszhat a neglévő rét- és legelőterületek nagyrészének intenzivebb nüvelésbe vétele és az ezévi.példa alapján a másod­és tarlóvetések területeinek legalább lo.ooo kh-ra történő növelése. Az állattenyésztés és takarmányellátás helyzetét összefoglalva ^ megállapíthatjuk, hogy főleg az uj tartási és nvelési módszerek fokozott elterjedésének a különböző állami dotációk helyes al­kalmazásának eredményeként az egyes ágazatok gazdaságossága fokozatosan javuló tendenciát mutat. Komoly probléma és több üzemben az állattenyésztés eredményte­lenségének egyik oka a megfelelő állattenyésztési szakemberek hiánya. A modern technika a fejlett módszerek bátrabb alkalma­zása, a tenyésztői és elemző munka szinte parancsolóan követeli, hogy minden üzemben legyen végzett állattenyésztő szakember, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyünk a szakmunkáslétszám növelésére. Nem hanyagolható el az állattenyésztésben.dolgozók alapvető szo­ciális, kulturális igényeinek kielégítése. Ahhoz, hogy az állat­tenyésztésben dolgozók állandóbb jelleggel ezen a területen munkát vállaljanak, szükséges legalább telephelyenként egy szo­ciális épület, vagy helyiség, ahol az átöltÖzködés, tisztálko­dás, étkezés, melegedés, stb. biztositható. Az üzemi pártalapszervezetek egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az állattenyésztés kérdésére. Ellenőrző, irányító tevékenységükben rendszeresen foglalkoznak vele, mint igen jelentős főágazattal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom