MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1967. október 10. - 1968. június 18.
16. doboz 1967. 10. 10. – 1968. 06. 18. - 292. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1968. május 21. - Oldalszámok - 292. őe. 29. o.
millió Ft-ot kitevő nem esedékes részt - átmeneti jelleggel, egyéb forrásból kell majd lefedezni. A fejlesztések gyorsitása érdekében tanácsaink bankhitelt vehetnek igénybe. A hiteligények azonban - legalább is eddigi tapasztalataink szerint - a korábbi évek nagyságrendjét /2,53 millió Ft/ alig érik el. A fejlesztési alap pénzügyi tervét tanácsaink szintén önállóan keszitették el, s a rendelkezésükre álló tanácsi fejlesztési alap forrásainak felhasználásáról is maguk döntöttek. Központi kötelező előirást csak a célcsoportos fejleszté sek naturális mutatóira és előirányzataira kaptak. Az önálló tervkészítésre tanácsaink igyekeztek kellően felkészülni. A tervezés azonban jóval bonyolultabb volt, mint a korábbi években, egyrészt mivel felsőbb szinten sem voltak az elgondolások, uj rendelkezések alaposan és időben kidolgozva, másrészt a tanácsoknál az ezzel foglalkozó appará^ tus a tervezés időszakában még nem volt kialakitva. A felkészülés keretében a harmadik ötéves tervben jóváhagyott beruházások dokumentációit a megyei szakosztályok az alsóbb szintű tanácsok rendelkezésére bocsátották. A megyei beruházások rendjét ajánlásként megadtuk, újszerű munkájukhoz igy is kivántunk segitséget nyújtani. Az önállóság növekedését kifejezésre juttattuk azzal is,hogy a községektol elvonásra kerülő kommunális adó mértékének meghatározását és újra elosztását, illetve annak jogát a járási tanácsokra ruháztuk át. A Megyei Tanács kötelező jelleggel csak a járási szintű elvonások mértékét irta elő. A tervek elkészitése során figyelemmel kisértük azt is, hogy a harmadik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását a tanácsi fejlesztési alap milyen mértékben biztosit ja. Ez a vizsA gálatunk azonban csak 1968. évre korlátozódott, mivel az 1969-1970. évi fix összegű állami hozzájárulás még nem került jóváhagyásra. A jóváhagyott tanácsi fejlesztési alap előirányzataiból megállapíthatjuk, hogy a költségvetési szervek tervezett fejlesztése biztositott. Probléma a lakásberuházások vonatkozásában van, amennyiben a múlt évi lemaradá sok fedezetét is a tanácsi fejlesztési alap forrásaiból kell biztosítani, mely a tervezett ütem mérséklésével jár együtt. Az ütemcsökkenés mérséklését az egyéb bevételeknél esetleg képződő tartalékokból tudjuk majd részben ellensúlyozni. A nem termelő ágazatba tartozó szolgáltató vállalatok fejlesztésére a tanácsi fejlesztési alap lehetőséget nem ad, a kommunális vállalatok tervezett beruházásainak megvalósitá sara viszont a képződő vállalatfejlesztési alap elégséges. A lakosság kommunális jellegű szükségleteinek tervezett mértékű kielégítését a vállalatok és költségvetési üzemek általában biztosítani tudják.
