MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1967. október 10. - 1968. június 18.
16. doboz 1967. 10. 10. – 1968. 06. 18. - 279. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1967. november 9. - Oldalszámok - 279. őe. 5. o.
értelmisége sem értett egyet a nagyüzemi gazdálkodásra téréssel és e tekintetben az agrárértelmiség befolyása kisebb volt, mint az értelmiség egészének. Ma már más a helyzet, mert bemutatjuk eredményeinket es megismertetjük velük a gazdaságosságot. Ezt a tevékenységet helyes volna folytatni, pl. az orvosoknak többet kellene mutatni az. ipar és a mezőgazdaság területén. Az orvosok ugyanis magatartásukkal jó vagy rossz példát mutatnak a dolgozó parasztoknak, mint ahogy mutatnak is rossz példát azzal, hogy legközvetlenebb kapcsolatban vannak az egyház képviselőivel, melyet a parasztok követendőnek értékelnék* • Skultéti János elvtárs; A technokratizmussal az anyag helyesen foglalkozik, mely jelentős probléma, bár nem politikai irányzat. • Hayellant Ferenc elvtárs: Az anyaggal egyetértek, de pl. a politikai homogenitást mással bizonyitanám ? inkább pl. az ujitási és szervezési eredményekkel. A munkásosztály és az értelmiség kapcsolatát az anyag helyesen^ tárgyalja, s ezzel foglalkozni kell, bár véleményem szerint a megyében nem található a munkásosztály vezető szerepét tagadó nézet, én nem is találkoztam ilyennel. A fiatal értelmiség nagyobb szerepet kellene hogy vállaljon és aktívabbnak kellene lennie a vallás elleni agitacióban. Komoly problémát jelent az értelmiségi diplomának az erkölcsi kopása és pár éven belül időszerűtlenné válik, ill. válnak az egyetemen tanultak. Az értelmiség szakmai továbbképzése megoldatlan. Szert a pártközpont felé is fel kellene vetni, hogy gondoskodjanak arról, hogy e probléma megoldást nyerjen. Biró József elvtárs: Azon nem vitatkozom, hogy alapvető kérdésekben az értelmiség együtt halad velünk. Q A 9- oldal b/ pontijában véleményem szerint ellentmondás van és a probléma nem abból van, hogy az értelmiség között vannak zavaros nézetek, hanem abból, ha nem ismerjük fel ezeket a nézeteket. Véleményem szerint az értelmiség többségét illetően nem olyan egyértelmű a helyzet, ahogyan ezt az anyag leszögezi. • Tamás elvtárs összefoglalóként a következőket mondotta: - Az alapvető kérdésekben az értelmiség álláspontja pozitívnak mondható. A szocializmus épitésében mellettünk vannak, de egyetlen kérdés sem problémamentes. A nemzetközi erőviszonyokat azonban akkor is értékelhetik reálisan, ha történetesen ebben nem értenek velünk egyet. A hazafiság kérdésében nincs egység a definiciót illetően, de azonos a vélemény és egység van abban, hogy aki teljesiti nemzeti kötelezettségeit, az egyben 'internacionalista is. - Az értelmiség szakmai és ideológiai képzettségének egyre nagyobb a jelentősége, ezért ezzel szervezetten kell foglalkozni.
