MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1966. május 10. - 1966. december 20.

14. doboz 1966. 05. 10. – 1966. 12. 20. - 253. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1966. november 9. - Oldalszámok - 253. őe. 13. o.

A kiesés nomcsak az állami értékesítésben mutatkozik, hanem a tsz tagság felé való osztásnál is, mert 26o vg-nal.kevesebb kenyérgabona kerül kiosztásra a tervezettnél. Ebben az évben a megyei szinten átlagosan egy személyre 164- kg. gabona osztás jutott a múlt évi 196 kg-al szemben. A terméskiesés oka főleg a belvízkárok miatt 12 093 kh terület , kiszántása. A kedvezőtlen terméseredmények azonban a kenyérgabona felvásárlás hatékonyságát nem rontották, mert az össztermésnek 51 %-át felvásároltuk, ugyanúgy mint az elmúlt évben. Kenyérgabona termelésben és felvásárlásban legnagyobb kiesés a hevesi járásban mutatkozik, holott ez a járás a legaktívabb a kenyérgabona felvásárlást tekintve Problémát okozott a volt péter• vásári és az egri járás északi részén az erősen nedves gabona és • ezt a vállalat csak ugy tudta felvásárolni, hogy ki is szárította. Vágósertésből az irányszámot 8oo db kivételével a Vállalat leszerződte, figyelembevéve, hogy az elmúlt évről mintegy 2ooo db sertés áthúzódott ezévi átadásra, Így az éves felvásárlási clőirányzatok a . felvásáriásban biztosithatók, esetleg párszáz db., kiesés lesz. Az előző évhez viszonyítva a tsz-okben az anyakocaszám mintegy • looo db-bal csökkent. Azok a tsz-ok, amelyekben a sertéstartás üzemi adottságai nem, vagy csak részben voltak meg, azok vagyfelszámolták a sertéstartást, vagy csökkentették az árutermelést.'Az ilyen tsz-ek főleg a Gyöngyös környéki szőlőtermelő tsz-ok voltak.TSz-oinkbcn a'hústermelésnél nagyobbmértékben előtérbe jut a szarvasmarhahizlalás. A szarvasmarha hizlalásnál a belterjes gazdálkodás jelei egyre növekszenek. A felvásárlásra átadott vágómarhák átlag0 súlya az előző évhez viszonyítva több mint 3o kg-os növekedést mutat. A felvásárolt vágómarhák minősége, is jelentősen javult. A hizlalási időszak rövidebb lett. A szarvasmarha felvásárlási ár átlagosan az -előző évhez, viszonyítva kg-ként 3 Ft-tal növekedett-. Ez az irányzat tovább fog fejlődni a tsz-eknél és azt tapasztaljuk, hogy a sertésbon való csökkenést, a/magasabb sulyu vágómarha árutermeléssel kívánják a tsz-ok kiogj^onliteni. Ez a törekvés gazdaságos és célszerű is, A KSH III. n. évi értékelése szerint a,megyében 1 kg . sertéshús előállításához 4,43 kg abraktakarmányt használtak'fel a . tsz-ek a marhahús termeléshez '1 kg. hus előállításához 3 &g» abrakr , takarmányt, 1 kg. csirkehús termeléshez pedig 4,3 kg. abraktakarmány felhasználás jut. Ez. az összehasonlítás is azt mutatja, hogy a jövőben nagyobb teret kell biztosítani a szarvasmarha hizlalásnak, mert szálas és lédús •takarmánnyal jobban el vagyunk látva, mint abraktakarmánnyal. L^jMaltür í •