MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1965. október 12. - 1966. április 26.
13. doboz 1965. 10. 12. – 1966. 04. 26. - 224. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. október 12. - Oldalszámok - 224. őe. 9. o.
2 m J)p0g 0 ' Javaslatunk: Le kell zárni a tagok által a termelőszövetkezetbe bevitt termelőeszközök kártalanítását•> Ugyan igy le kellene zárni az uj telepítésű szőlők és gyümölcsösökkel kapcsolatos kártalanítási ^érdeseket is. A termelőszövetkezeteken belül a magántulajdon, gazdasági, politikai és jogi ellentmondásai a jellemzőek, azonban az:állami tulajdonnal kapcsolatos ellentmqndások is említésre méltóak. Rendkivül sérelmesnek tartják a •termelőszövetkezetek azt a többször jogszabályban is rendezett követelményt, hogy az adott község területén felmerülő földproblémákat atanácsi szervek az állami tartalékterület rovására oldják meg. Súlyosbítja ezt a körülményt '•; az a tény, hogy a termelőszövetkezetek az utóbbi években az elhanyagolt állami-tartalékterületek feljavítására jelentős beruházásokat eszközöltek*, Elsősorban arra gondolunk, hogy bár az állami tartalékterület a termelőszövetkezetek használatába lett adva, mégis a pedagógusok illetményföldjét a tagositást követő viták megoldását jelentő •csereingatlanokat ebből a területből biztosítják. Különösen sérelmezik azt, hogy kisajátítás esetén kártalanítás helyett az állami tartalékterületet kell elsősorban csereingatlanként felhasználni. Probléma jelentkezik továbbá a beltelekben lévő és állami tulajdont képező ingatlanok hasznosítása vonatkozásában is. A szóbanforgo beitelki ingatlanok általában házhely céljára nyernek kialakítást, addig azonban mig azt meghatározott személy beépítési kötelezettséggel nem vásárolja meg. a tanács illetékes szerve ezeket a területeket kishaszonbérlet utján hasznosítja. Példaként emiitjük meg a gyöngyoshalászi Győzelem tsz vonatkozásában fennálló helyzetet. Az emiitett termelőszövetkezet az állami tulajdonban lévő beltelki ingatlanon hollandi ágyakat emelt. Adott esetben nem eldöntött, hogy a vonatkozó területet a termelőszövetkezet ingyenesen és örökhasználatra kapja-e meg, vagy pedig az emiitett területeket köteles OTP utján az államtól megfelelő vételárért megvásárolni. W Itt említenénk meg, hogy véleményünk szerint elérkezett az idő, hogy az állami gazdaságok és'a termelőszövetkezetek nagyüzemi területét véglegesen kialakítsuk. Ennek gazdasági, politikai előfeltételei már megvannak, csupán a jogi realizálás szükséges. Az 1949 óta végrehajtott tagositások és földrendezések, valamint önkéntes földcserék nem minden esetben eredményezték a nagyüzemi területnek az üzemszervezés gazdaságossága szempontújából is legmegfelelőbb kialakítását. Elsősorban azért, mivel a termelőszövetkezeti községek nem egy időben alakultak ki, s igy a földrendezés előtt a termelőszövetkezetek más községékben lévő területeinek előzetes cseréjét nem lehetett mindenütt végrehajtani. Sok olyan község van, ahol a szomszédos, vagy távoli községekben működő termelőszövetkezeteknek van területi érdekeltsége. Jellemző példaként lehet felhozni Gyöngyös városát, mert a varos hatarában mezőgazdasági ingatlan bebirással 4- termelőszövetkezet rendelkezne, összesen 76 kh-val, egyéni bebiró pedig 22o személy llo holddal. rHevss maflái 1 te véitár J
