MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1965. október 12. - 1966. április 26.

13. doboz 1965. 10. 12. – 1966. 04. 26. - 225. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. október 26. - Oldalszámok - 225. őe. 13. o.

Az előzőekből is következik^ hogy igen sokan az anyagi érdekeltséget - helytelenül, s kizárólag a prémium és a nyereségrészesedés rendszerében látják, holott az utóbbiaknak az anyagi érdekeltségben kiegészítő szerepük van* Ipari üzemeinkben különbséget'tesznek rendszeresen premizáltak és ecetenként premizáltak között, A műszaki alkalmazottaknak mintegy. 50-60 %-a, /bányászatban 98-98 %/ az adminisztratív•alaklmazottaknak pedig 5-15 %-a részesül rendszeresen prémiumban* Az állandóan premizáltak'prémiumfeladata leginkább a termelőegység munkájához kapcsolódik, főként termelékenységi és önköltségi vonatkozásban* Pl* az élelmiszeriparban a prémium 30-50 %-a önköltségi feladathoz kapcsolódik, holott a természeti hatást ez igen befolyásolja, ugyanakkor ezen üzemekben a műszaki fejlesztés 4-17 % Között van feladatul kitűzve. Ennél jobb az arány a gépipari üzemekben, de itt sem haladja meg a 2o-25 %-ot a műszaki fejlesztésért premizáltak aránya. Ebből kitűnik, hogy e fontos területen nem kielégítő az ,\ £ anyagi ösztönzési s igy a műszaki fejlesztési témákat inkább ujitáskent adják be. Kevésbé kap helyet a prémiumfeltételekben az exporttermelés!, illetve kiszállítási tervek teljesitése. Ez utóbbi meg azon üzemekre is jellemző, ahol a termelési tevékenység végső eredményének döntő részét exportálják. Nem mondható megfelelőnek a termelés közvetlen irányitóinak, művezetőknek és üzemvezetőknek részaránya a prémiumban részesülőkből• Az állandó premizáltaknál nem mindig áll fenn azj hogy közvetlen ráhatásuk lenne a gazdasági egység munkájára* Pl. állandóan premizált az üzemszervező, a GYEK vezető, személyzeti vezető, stb. s a prémium feladatok között olyan tevékenységek vannak felsorolva, amelyek nem tartoznak ezen dolgozók ügykörébe és ebből adódóan nem is tudják befolyásolni a kitűzött mutatók alakulását. Ezzel szemben ^ olyanok, akik érdemesek lennének a prémiumra, azok nem minden eset9 ^en vannak premizálva. Elég gyakoriak a prémiumfeltételek között olyan feladat-megjelölések, amelyek az illető dolgozó munkaköri kötelességéből adódnak, vagy hibák kiküszöbölését célozzák* Az előzőekből következik, hogy ma igen sok ipari üzemben a prémiumot fizetóskiegészitésnek tekintik. Többször előfordul az az eset, hogy nem a feladatok alapján tűzik ki a prémiumot, hanem a kitűzendő feladatokat igazitják a "normál prémiumhoz". Az alkalmazottak prémiumrendszere gyakorlati megvalósításában elkövetett hibák is indokolták az 1965. szept. 19-én megjelent 2o25/1965. számú kormányhatározatot a vállalati alkalmazottak prémiumrendszeréről. Ezen rendelet 1966. január 1-én lép életbe, biztosítani fogjs. a vállalati és népgazdasági érdek teljes összhangját, ösztönözni .fog a termelés és a termékek kivánt mértékű és minőségű fejlesztésére, jobban figyelembe veszi a vállalati önállóságot, a távlati fejlesztési feladatokat, a prémiumkeretet a nyereséghez kapcsolja, /ettől függ majd a prémium nagysága/, a prémiumfeladatok értékelése- és a kifizetés nem a naptári időszaktol, hanem a feladat teljes! tésétől függ majd. 1 Hsvssmsgpl 1 Levéltár ••'• ,;