MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1965. október 12. - 1966. április 26.
13. doboz 1965. 10. 12. – 1966. 04. 26. - 224. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. október 12. - Oldalszámok - 224. őe. 31. o.
'. . ^ ' 7 •"• TtT" ' - •*•* Hasonlóképpen hatott a nagyüzemi termelés kialakulása, az egymásra utaltság és az üzemen belüli munkamegosztás• A termelőszövet kezéti vezetésben származásra való tekintet nélkül a szövetkezetek többségében a legrátermettebb tsz tagok foglalnak helyet. Az eg^es munkahelyek betöltésénél is legelső szempont az alkalmasság* Az egység kialakulását segítette elő a termelőszövetkezeti demokrácia helyes értelmezése és betartása, A gazdaságpolitikai intézkedések t a termelőszövetkezetek állami támogatása, a párt; falusi politikájának helyes értelmezése és alkalmazása nagymértékben vitték előre a parasztságot az egység megteremtésének utján. Az egység kialakulását elősegitő pozitiv tényezők mellett azon£ ban akadályozó tényezők is vsának, amelyek na még lassitják az v w egységes paraszti osztály kialakulását* Melyek ezek az ellentmondások? lé/ A régi vagyoni helyzetb&l fakadó ellentmomdások, A földjáradék fenntartása objektive szüli ezt az ellentmondást, mivel egyes tsz. tagok régi vagyoni helyzetükből adódóan munkanélküli jövedelemhez jutnak, Főként azoknál a tagoknál sérelmezi ezt a termelőszövetkezeti tagsás nagyobb 3?észe f akik a közös munkából nem veszik ki ereoükhöz, tehetségükhöz mérten a részüket* A volt agrárproletárok egy része, főként azokban a községekben, ahol az ellentétek az egyéni gazdálkodás korában élesebbek voltak, nem nézi jó szemmel a volt középparasztok* / £ esetleg kulákok vezetésben való részvételót. Tapasztalható olyan jelenség, hegy a volt középparasztok rátermettségük, hozzáértésük folytan a jobban fizető munkahelyekre helyez-kednék el, - ezt kérelmezik a volt szegényparasztok, mondván - ezek jobban keresnek, mint én, 2,/ A háztáji gazdaság tartalma és nagysága, A háztáji gazdaságból származó jövedelem ma még számottevő, fontos helyet foglal el a parasztság jövedelmi forrásai között, A volt kulakok és középparasztok a mezőgazdaság átszervezésekor jelentős tartalékokkal rendelkeztek,^melyeiket üagyrészt háztáji gazdaságuk fejlesztésére használtak fel, igy ebből származó jövedelmük még ma is magasabb, mint a volt szegényparasztoké, A háztáji földek nagyságának elbírálásánál meglévő mai gyakorlat sem segiti ezen probléma megoldását. Pl, á közös háztartásban élés elbírálásánál a volt szegényparasztok járnak rosszabbul, mivel régebbi anyagi helyzetükből adódóan sók esetben több generáció is él egyfedél alatt, / A háztáji gazdaságok elbírálásával kapcsolatos javaslatunkat a jelentés első részében imsertettük/