MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1965. október 12. - 1966. április 26.
13. doboz 1965. 10. 12. – 1966. 04. 26. - 224. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. október 12. - Oldalszámok - 224. őe. 23. o.
A közös tulajdon értéke, gyarapitása. védelme. Megyénk*termelőszövetkezeteinek összes közös vagyona 1964* évben l,988,o55,ooo Et.'volt. Ebből a tehermentes tiszta vagyon v értéke 1,0*71.785,000 Ft. A termelő jellegiig illetve a termelésben résztvevő állóeszközök értéke szövetkezeteinkben l,155^«oo Ft vo£t a zárszámadási adatok alapján, A termelőszövetkezetek az Összes közös vagyont 1964 évben 1963«'évhez viszonyítva 398.ooo.ooo Ft-tal, mig a tiszta vagyont 178,ooo,ooo Ft-tal növelték, A növekedés mindkét vonatkozsában jelentős mértékű.. Az újraértékelés szükségessége: A termelőszövetkezeteknél jelenleg a beszerzett állóeszközök beszerzési értékben vannak nyilvántartva, függetlenül attól, hogy jelenleg milyen állapotban vannak, tehát az elhasználódás nincs figyelembe véve. Pl. az andornaktályai tsz-eknól a szervezés során a tagok által bevitt felszerelési tárgyak a bevitel ^ időpontjában megállapított 65*000 Ft-es értékben vannak jelenleg w is nyilvántartva, holott nagyobb részük már alhasználódott, D$ nemcsak a szervezés során bekerült felszerel ji tárgyaknál tapasztalható ez, hanem más eszközöknél,is, pl. az erőgépek, munkagépek, vagy a szarvasmarha ugyanolyan értékben van nyilvántartva, mint ahogy azokat megvettek, értékcsökkenés egyáltalán nincs eszközölve. Javasoljuk: A jelerleg érvényben lévő rendelkezések megváltoztatását oly képpen, hog£ a termelőszövetkezetek tulajdonában/ álló állóeszközök értéke a rendelet megjelenése' után következő zárszámadásnál felértékelésre kerüljön. Ezt követően minden harmadik vagy negyedik zárszámadásnál történjen értékelés. Ezáltal a'mérlegbe fiktiv értékek nem kerülhetnének beállitásra, A A termelőszövetkezetek részéről kifogásolták, hogy az állóesz- W közök hatékony kihasználását jelentős mértékben befolyásolja a forgó eszközök mennyisége. A termelőszövetkezeti gazdálkodás, ban az optimális forgóeszköz aránjjr 4o-5o %-os, ezzel szemben megyénkben a termelőeszközök értékének a forgóeszköz csak.30 %-át teszi ki. Ez a kedvezőtlen arány arra enged következtetni, hogy az állóeszközök kihasználása nem kielógitő, ezen túlmenően azt is jelenti, hogy a forgóeszköz állomány ésszerű növelésével megyénkben a termelési szinvonalat jelentős mértekben lehetne növelni, A tsz-ek sérelmezik azt a jogi megkötöttséget, hogy a forgóeszköz állomány nem csökkenhet, hanem csak növekedhet* E követelmény maradéktalan teljesítése érdekében a termelő- 7 szövetkezetek ahhoz a megoldáshoz folyamaodtak, hogy forgóeszközként nyilvántartanak es raktároznak olyan értéket is, amelyeknek tényleges értéke nincs, csak azért tartják őket, hogy a forgóeszköz alap ne csökkenjen. Javasoljuk: A forgóeszköz arány megjavítására teendő gazdasági intézkedéseken kivül az előzőekben leirt kötöttség megszüntetését annak biztosításával, hogy csati azok az eszközök kerüljenek felvételre,a forgóeszköz alapba, amelyek a termelésben, illetve a termelőszövetkezet gazdálkodásában tényleges értékkel bírnak, H»vts raegpl Levéltár lm I •••ni IWII I . . \
