MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1965. október 12. - 1966. április 26.
13. doboz 1965. 10. 12. – 1966. 04. 26. - 228. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. december 7. - Oldalszámok - 228. őe. 26. o.
tották f javitó-ncvelő munkára ifcól%ék # szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés végrehajtását felfüggesztették, feltételes szabadságra bocsátották, vagy javító intézetből ideiglenesen elbocsátották. A' nyi Ivánt aortásba vételt követően a hivatkozott xpnd,elot 7* 8. &é 9.§.-ai alapján teszik,meg a gyámhatóságok a szükséges JUatéakqáé^soket. No ve ac tősen; köiiiyozettanulmányt szereznek be fiatalkortír$l, őt beidézik és a megfelelő életmódra nézve útmutatással cl*látják, felhívják figyelmét, hogy milyen magatartási szabályokat kell betartania. Pártfogót rendelnek ki a fiatalkorú részérc, akik állandóiul figyelemmel kisérik a fiatalkorú magatartását, és a szükséghez képest a gyámhatóságot tájékoztatják. Ide vonatkozólag negál lapítható, hogy a gyámhatóságok a hivatkozott rendeletben foglaltakat betartjak és az-utógondozással kapcsolatos intézkedéseket minden esetben megteszik. A biróság határozatának illetőleg a javitó intézet igazgatója értesítésének megérkezése után nyombanj illetőleg rövid időn belül megteszik a szükséges intézkedéseket. Az utógondozásra azóló flatilkorut nyilvántartásba veszik, köri^ esettanulmány át beszerzik, a gyámhatóság elé beidézik és ott jegyzőkönyvileg figyelmezte-tik a követendő magatartásra. A kirendelt pártfogók általában elegut tesznek kötelezettségüknek a fiatalkorúak felügyeletét ellátják, munkájukban azonban hiányolható, hogy nem minden esetben jelentik írásban a gyámhatóságnak Ejcgállapitásaikat. A gyámhatóságot a biróság, illetőleg a javító intézet-fölé fennálló jelentéstételi kötelezettségüknok eloget tesznek* Az utógondozás során tett intézkedések általában eredményre vezettek-és 1965.-ben mindössze egy-két esetben került sor arra, hogy pl. a járásbíróság által megállapított próbaidő eredménytelenül telt-cl, és a, fiatalkorúval szemben büntetés kiszabására került sor. , IV. Javjtó-n^velőmunka yégrohajtása A javitó-nevelőmunka jogintézményének hazánkban való bevezetésének az volt a célja, hogy a törvénnyel összeütközésbe körűitekkel szemben - szabadságelvonás nélkül - érjühfc el javitó-neveiő hatást. A 7/1962. I.M. sz. rendelet előirja, hogy a tömegszervezetek is közvetlenül foglal koszának a javitó-ncvelőmunkára ítéltek nevelésével. A javító-nevelő munkára ítéltek száma 1964. november 1.-én 181 fő, 1965. november 1.-én pedig 235 fő volt. A javító-nevelomunkat végrehajtó vállalatok száma is az 1964. évi lo6-ról 1965.-ig 2po-ra emelkedtek. A megjelölt időszak alatt bíróságaink 13 elitélttel szemben alkalmaztak szabadságvesztésre való átváltoztatást, munkaié gyelems értés miatt.. Igg meg jegyzendő, hogy kb. 354o javaslat volt az átváltóztatásra* \ uvétó^l.
