MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (22.3) 1965. október 12. - 1966. április 26.
13. doboz 1965. 10. 12. – 1966. 04. 26. - 227. őrzési egység: Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve 1965. november 23. - Oldalszámok - 227. őe. 22. o.
A felszabadulás előtt a könyvtárak száma elenyésző volt a megyében. 1964-ben 256 könyvtárunk 547.526 kötet könyvvel rendelkezett és 69.247 olvasónak 1.6ol.2o8 kötet könyvet kölcsönzött. Jelentősen kiszélesedett a mozihálózat, 1945-ben 61 mozi működött megyénkben, 1964-ben 153 filmszínházban 2.837.652 néző fordult meg. 1944-ben mindössze 47 művelődési.otthon jellegű intézményünk volt, ma 131 művelődési otthonunk van. A rádióelőfizetők száma 1938-ban kb. l5.ooo volt, 1964-ben 83.312. A tv előfizetők száma 2o.451. A fontosabb napi és időszaki lapok előfizetőinek száma 78-8o.ooo-re tehető. Évente mintegy 3.5ooo ismeretterjesztő előadást tartanak a TIT előadói, közel 2oo,ooo hallgató előtt politikai, társadalomtudományi és természettudományi témákból. Ezek az adatok nem egyszerűen nagy arányú számbeli emelkedésről, hanem a művelődésnek mind tartalmában, mind pedig elterjedésében és hatásában minőségi változásáról tanúskodnak. Azt mutatják, hogy erőteljesen növekedett megyénk lakosságának kulturális ellátottsága, £ emelkedett általános műveltsége, szakmai ismerete, tudásának szinvow nála. A megyében kevés az olyan ember, akinek a világnézetét a marxiz&us-leninizmus ne befolyásolta volna. Növekedett a dolgozó tömegek szocialista tudatossága: erősödött egyetértésük a szocialista épitő munka céljaival, tevékenyen támogatják a párt fő politikai vonalát. Ehhez a népművelők áldozatkész tevékenysége is hozzájárult. Az eddig taglalt pozitiv irányú gazdasági, társadalmi és kulturális változások mellett egyéb tényezőket is figyelembe kell vennünk, ha helyesen akarjuk megszabni népmüvelésünk irányelveit. Megyénkben még igen nagy a kulturális egyenetlenség tájegységek szerint, hiszen a Mátra északi része gazdasági és kulturális szempontból viszonylag elmaradott, a megye déli, kisebb településeinek kultúráiig ellátása szegényes, 18 olyan településünk van, amelyet csak művelődési autóval tudunk megközelíteni. Többet kell foglalkozni a bejáró munkások és munkásszállások lakóinak kulturális ellátáA sával, a városok peremkerületein élő lakossággal, különösen a paraszt9 sággal és az uj lakótelepeket klub-könyvtárakkal kell ellátnunk. Jelentős számú cigánylakosság él megyénkben, amelynek kulturális szinvonala nem éri el a lakosság egészének kulturális szinvonalat. A cigánylakosság helyzetének javítására készült intézkedési terv alapján külön művelődési programot kell részükre kidolgozni és minél nagyobb számban bevonni őket a népmüvelés hatókörébe. Ügyszólván kiesett a népmüvelés hatókörééből a falusi fiatalság egy része és a termelőszövetkezetekben dolgozók jelentős része. Fel kell deritenünk ennek szociológiai okait és differenciált népművelési program kidolgozásával kell a lakosság ezen jelentős rétegeihez eljutnunk. Ne tévesszük szem elől, hogy az emberek szocialista tudatának, magatartásának, erkölcséhek kialakulása és fejlődése nem követi automatikusan a társadalmi létben bekövetkezett pozitiv irányú változáso• kat. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a kollektiv termelés, a kollektiv munka, a szocialista termelési mód csak a feltételeit teremti meg a szocialista gondolkodásmód kialakításának, amelyért nagyon sokat kell tenni az egységes szocialista paraszti osztály kialakítása érdekében. 4 • , J Heves mayyei *: Lev éltár )
